Születési arány Bajorországban: negatív rekord sokkolja a családokat és a politikusokat!

Születési arány Bajorországban: negatív rekord sokkolja a családokat és a politikusokat!

A születési ráta Németországban új mélypontot ért el, a 2021-es 1,57 gyermekről nőre 2023-ban körülbelül 1,36 gyermekre esett vissza. Ez az érték a 2000-es évek elejének szintjének felel meg. Ugyanebben az évben mindössze 116 500 élveszületést regisztráltak Bajorországban, ami az elmúlt tíz év negatív rekordját jelenti az államban. Bajorországban 7 százalékos a születések csökkenése az előző évhez képest, anélkül, hogy a hét közigazgatási körzetben nőtt volna a születések száma. A legkisebb csökkenést Svábországban jegyezték fel, -4,6 százalékkal, míg Alsó-Bajorországban a legnagyobb, -8,2 százalékos.

Az egyes kerületek és független városok azonban növekedést könyvelhettek el, köztük Kaufbeuren 3,3 százalékkal és Garmisch-Partenkirchen járás 3 százalékkal. Stefan Löw, az AfD országgyűlési képviselője kérdéseket tett fel a csökkenés okairól, míg az Egészségügyi Minisztérium a Szövetségi Népességkutató Intézetre (BiB) hivatkozott, amely négy központi okot azonosított: az ukrajnai háborút, az inflációt, a klímaváltozást és a világjárványt. Martin Bujard a BiB-től hangsúlyozza, hogy a gyermekvállalási vágy gyakran nem valósul meg válság idején. Azt is megjegyezték, hogy a Covid-19 elleni oltási kampány kezdetén a védőoltásokat nem engedélyezték terhes nők számára.

Okok és politikai reakciók

Eddig nem volt felzárkózó hatás a születéseknél. A születésszám növeléséhez és Németország visszaszorulásának megakadályozásához átlagosan 2,1 gyermeket kellene szülnie egy nőnek, amint azt az 1970-es szint is mutatja. A jelenlegi helyzetre való tekintettel a szülői pótlék inflációhoz igazítására vonatkozó javaslatot tárgyalják, ugyanis 2007 óta nem emelték az 1800 eurós maximális összeget, ami 38 százalékos értékvesztésnek felel meg. A szociális tárca különféle családpolitikai intézkedésekkel igyekszik támogatni a családokat, amelyek között szerepel a 2023 óta felére, 3000 euróra csökkentett gyermekkezdési támogatás is.

A demográfiai folyamatok elemzése azt sugallja, hogy Németországban a születési arány a természetvédelmi szint alatt van. Számos tényező befolyásolja a termékenységi viselkedést, beleértve a pénzügyi szempontokat, a nők foglalkoztatását, a nemek közötti egyenlőséget, a családpolitikát és a fogamzásgátlókkal kapcsolatos attitűdöket. A tanulmányok azt mutatják, hogy a gyermekvállalási vágyat gyakran későbbre halasztják, ami az első születéskor növekvő életkorral párosul. Az első születés kora Németországban az 1970-es 24 évről 2020-ra 30,2 évre nőtt. Emellett a születési viselkedés is nagymértékben eltér a migránsok között, ami szintén befolyásolja a születési arányt.

A családpolitikai intézkedéseket, így a szülői támogatást és a gyermekgondozási szolgáltatások bővítését a születésszám növelésének fontos eszközének tekintik. Ezeknek az intézkedéseknek a hosszú távú hatásai azonban láthatóak – és időbeli késéssel. A születésszám jelenlegi alakulásából adódó kihívásokat nemcsak a politikusok, hanem a társadalom is jelentősnek ítéli meg, mint arról számolt be bajor állami újság és az elemzések Szövetségi Polgári Oktatási Ügynökség bizonyítani.

– Beküldte Nyugat-Kelet média