Erőszak és áramszünet után választanak új elnököt Ecuadorban

Erőszak és áramszünet után választanak új elnököt Ecuadorban

Az ecuadori szavazók azzal a kihívással néznek szembe, hogy 18 hónapon belül másodszor válasszanak új elnököt. Ez az ország példátlan biztonsági válságának összefüggésében történik. A hivatalban lévő elnököt, Daniel Noboát, egy banánmágnás fiát 2023-ban választották meg, hogy befejezze elődje, Guillermo Lasso mandátumát, aki lemondott, feloszlatta a parlamentet, és új választásokat indított a felelősségre vonás elkerülése érdekében.

Ki az a Daniel Noboa?

A 37 éves vállalkozó Noboa volt a meglepetés jelölt a 2023-as választásokon, és a második fordulóban legyőzte riválisát, Luisa Gonzálezt. A választási kampány során megpróbálta „baloldali liberálisként” feltüntetni magát, de rövid hivatali ideje alatt keményen felfogta a bűnözést.

Noboa számos rendkívüli állapotot hirdetett ki hivatali ideje alatt, katonai egységeket küldött az utcákra a bandák tevékenységének leküzdésére, és egy új, szigorúan védett börtön építésébe kezdett, miután egy hírhedt bűnvezér megszökött az őrizetből. „Háborút üzentem a terroristáknak” – mondta Noboa a CNN-nek adott közelmúltbeli interjújában. „Ezek nem hagyományos bandák, hanem jól szervezett és strukturált terrorista csoportok, amelyek egész régiókat terrorizálnak.”

A politikai verseny

A vasárnapi választáson Noboa a baloldali politikussal, Gonzálezzel és 14 másik jelölttel mérkőzik meg. Ha egyik jelölt sem kapja meg a szavazatok 50 százalékánál többet, vagy a két legnépszerűbb jelölt közötti különbség 10 százaléknál nagyobb, a választás áprilisban második fordulóba kerül.

González, aki közel áll Rafael Correa volt baloldali elnökhöz, megesküdött, hogy olyan erőteljesen küzd a kábítószer-kereskedelem ellen, mint Noboa. A börtönrendszert felügyelő SNAI ügynökség megszüntetését szorgalmazza, és be akar fektetni az arcfelismerő technológiába a törvénysértések visszaszorítása érdekében. Azt is tervezi, hogy visszaállítja az igazságügyi minisztériumot, amelyet Ecuador 2018-ban feloszlatott a közkiadások csökkentése érdekében.

A növekvő erőszak Ecuadorban

Ecuador a kokainkereskedelem fő központjává vált, ami folyamatos biztonsági válsághoz vezetett. Az ENSZ jelentései és jelentései azt mutatják, hogy Ecuador a két legnagyobb gyógyszergyártó, Peru és Kolumbia között helyezkedik el. Az erőszak 2021 óta meredeken nőtt, a gyilkosságok aránya háromszorosára nőtt, bár a kormány 2024-ben 16,5%-os csökkenésről számolt be a gyilkossági ügyekben. Bűnszervezetek és helyi bandák vettek részt korrupcióban és zsarolásban, és megfenyegették a politikai szereplőket.

Gazdasági kihívások

A bűnözési válság mellett az El Niño jelenség okozta aszály is súlyosan érintette az ország vízierőműveit, ami energiahiányhoz vezetett. Az áramfogyasztás csökkentése érdekében a kormány több, akár 14 óráig tartó áramszünetet szervezett. Ezek az áramkimaradások olyan feszült gazdasági helyzetben következtek be, amelyben Ecuador munkahelyeinek több mint fele informális és szabályozatlan. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a következő elnöknek nehéz dolga lesz az összeomlás szélén álló gazdasági helyzet stabilizálása.

Az ecuadori elnökválasztást ezért komoly belpolitikai kihívások jellemzik, amelyeknek biztonságpolitikai és gazdasági vonatkozásai is vannak. A választók közelgő döntései meghatározóak lehetnek az ország jövője szempontjából.