A munka jövője: A mesterséges intelligencia lehetőségeket és új kihívásokat teremt Bécsben
Fedezze fel, hogyan alakítja Franz Kühmayer a bécsi munka jövőjét, és hogyan elemzi az új trendeket és kihívásokat a mesterséges intelligencia segítségével.
A munka jövője: A mesterséges intelligencia lehetőségeket és új kihívásokat teremt Bécsben
A munka jövője forradalmi változás előtt áll! Franz Kühmayer, elismert szakértő és trendkutató azt jósolja, hogy 2030-ra 70 ezerrel nő a munkahelyek száma Bécsben, miközben a munkanélküliség aggasztó változást mutat, jelenleg 170 ezer munkanélküli és 30 ezer betöltetlen álláshely van. jelentette a „Krone”.. A helyzet összetettségét tükrözi, hogy az alacsonyan képzett munkavállalók különösen érintettek. Kühmayer hangsúlyozza a megfelelő képesítés megszerzésének szükségességét, hogy elkerülhető legyen a mesterséges intelligencia (AI) miatti állásvesztés.
A mesterséges intelligenciát kétélű fegyvernek tekintik: egyrészt sok egyszerű munka szűnik meg, ugyanakkor új szakmai területek jelennek meg, amelyek nem léteznének mesterséges intelligencia nélkül. Az olyan szakmák, mint az adatelemzők, mesterséges intelligencia mérnökök és digitális etikai szakértők egyre fontosabbá válnak, míg az automatizált termelési és ügyfélszolgálati folyamatok hatékonyságot és költségmegtakarítást jelentenek a vállalatok számára. AI ERA. Kühmayer rámutat, hogy a mesterséges intelligencia megértése kulcsfontosságú a munkavállalók számára, mivel az ezekben a technológiákban jártasak az egyik legfontosabb erőforrásunk lesznek a munkaerőpiacon.
Az edzés és a rugalmasság szerepe
Az olyan ígéretes szakmai területek, mint a zöld munkahelyek, az informatikai szolgáltatások, a turizmus és az ápolás, azt mutatják, hogy elengedhetetlen a magas színvonalú továbbképzés. A változó munkaerőpiacon különösen fontos a rugalmasság a munkaidőben és a modellekben, és kulcskompetenciává válik a továbbképzés lehetősége. A mesterséges intelligencia lehetőséget kínál a rutinfeladatok tehermentesítésére, így az alkalmazottak az igényesebb tevékenységekre tudnak koncentrálni.
A kihívások azonban nem elhanyagolhatók: az alkalmazottakra nehezedő nyomás, hogy alkalmazkodjanak az új követelményekhez, és az automatizálás révén fennálló társadalmi egyenlőtlenség kockázata elengedhetetlenné teszi az oktatásba és a képesítésekbe való befektetést. A változások sikeres elsajátítása érdekében a vállalatoknak és a politikusoknak is aktívan kell dolgozniuk a hátrányos helyzetű csoportok támogatásán és az új munkalehetőségekhez jutásuk megkönnyítésében.