Miért szivárogtatnak ki érzékeny adatokat a japán tisztviselők részegen?

Miért szivárogtatnak ki érzékeny adatokat a japán tisztviselők részegen?

A bulizással töltött éjszakák gyakran rosszul végződnek, különösen Japánban a kormányzati alkalmazottak számára. Az elmúlt években többször előfordult, hogy néhány sör után elvesztek érzékeny személyes adatok. Az egyik ilyen eset nemrég történt Yokohamában, ahol a pénzügyminisztérium egyik alkalmazottja munka után kiment egy kollégájával. Eszerint az NHK közszolgálati műsorszolgáltató a férfi öt órán belül kilenc sört ivott meg. Csak amikor elhagyta az éttermet, felszállt a metróra és hazaindult, akkor vette észre, hogy nagyon érzékeny információkat tartalmazó táskája eltűnt.

Az érzékeny adatok elvesztése

A Pénzügyminisztérium a héten nyilvánosságra hozta a biztonság megsértését, megerősítve a CNN-nek, hogy a táskában 187 személy nevével, címével és ügyeinek összefoglalójával ellátott adminisztratív dokumentumok voltak, köztük egy gyanúsított is, aki állítólagos kábítószer-kereskedelemmel érintett. A munkavállaló ugyanazon a napon értekezleten kapta meg a dokumentumokat. A táskában volt egy munkahelyi laptop is, amelyen személyes adatok voltak róla és kollégáiról.

A minisztérium nyilvánosan elnézést kért a bizalomvesztésért, és megígérte, hogy felelősségre vonják az alkalmazottat. Eddig vannak olyan jelentések, amelyek az elveszett információkkal való visszaélésre utalnak.

A biztonsági események mintája

Ez az eset nem az első ilyen jellegű esemény. 2022-ben egy másik kormányzati alkalmazott elveszített egyet USB stick az Oszakától északnyugatra fekvő Amagasaki város összes lakosának személyes adataival. Az alkalmazott egy étteremben töltött este után elaludt az utcán, és amikor felébredt, eltűnt a táskája a bottal. Az USB-meghajtón 465 177 ember – a város teljes lakosságának – neve, születési dátuma és lakcíme, valamint olyan érzékeny információk, mint például az adózási adatok és az állami támogatásban részesülő háztartások banki adatai szerepeltek.

Ivókultúra és technológiai elmaradottság

Noha ez a két incidens különösen kínos, Japán mélyen gyökerező ivási kultúrát tükröz, amely gyakran kapcsolódik a munkakultúrához. Nem ritka, hogy öltönyös alkalmazottak csoportjai késő estig söröznek az izakaya bárokban, vagy összeesnek az utcán alkoholfogyasztás után. A japán egészségügyi minisztérium már 2021-ben figyelmeztetett a túlzott alkoholfogyasztás veszélyeire, és „jelentős társadalmi problémának” nevezte.

A maratoni italozási események elősegítik az üzleti kapcsolatokat a kollégákkal és az ügyfelekkel, és gyakran kulcsfontosságúak a szerződések megkötésében és a munkakörnyezetben a kapcsolatok kialakításában. De ez az ivási kultúra a japán brutális munkakörülmények tünete is, ahol az alkalmazottak hagyományosan brutális órákat dolgoznak hatalmas nyomás alatt, és elfogadják a stagnáló fizetéseket.

Elavult technológiák és bürokrácia

Bár a japán kormány igyekszik csökkenteni a nyomást - többek között a megelőzésre vonatkozó törvényekkel Halál a túlmunka miatt és az egyik bevezetése négy napos hét a tokiói kormányzati dolgozók számára – nehéz leszokni a régi szokásokról. Ez az ivási kultúra és az analóg technológiák elavult előnyben részesítése azt jelenti, hogy az érzékeny adatok könnyebben elveszhetnek.

Japán bürokratikus rendszerei arról híresek, hogy lassan modernizálódnak. Ez a világ sok más részén már elavultnak számító technológiák és rendszerek ragaszkodásában nyilvánul meg, ami külső merevlemezek, papírdokumentumok és egyéb könnyen elveszett tárgyak használatához vezet.

Erre 2018-ban mutattak rá példát, amikor az akkori kiberbiztonsági miniszter kijelentette, hogy soha nem használt számítógépet – ez a kijelentés gyorsan nemzetközi címlapokra került. A modern technológia hiányosságai a Covid-19 világjárvány idején váltak nyilvánvalóvá, mivel az állam tömeges oltási és tesztelési erőfeszítései rávilágítottak a papírbenyújtás és más elavult rendszerek hatékonyságának hiányára.

Ennek megoldására digitális ügynökséget hoztak létre a kormány belső rendszerének átalakítása érdekében. Az új digitális miniszter ezt jelentette ki „Háború a hajlékonylemezeken”; ezeket csak 2024-ben távolították el a kormányzati használatból, jóval azután, hogy más nagy gazdaságok felhagytak velük. Az ügynökség a faxokat és az aláírások helyett használt hagyományos bélyegzőket is megcélozta.