Klímaalkalmazkodás Hessenben: Az önkormányzatok tudáshiánnyal küzdenek!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

Új tanulmány az éghajlati alkalmazkodásról Hessenben: A nagy és kis települések közötti különbségek, tudásigény és települések közötti együttműködés.

Neue Studie zur Klimaanpassung in Hessen: Unterschiede zwischen großen und kleinen Kommunen, Wissensbedarf und interkommunale Zusammenarbeit.
Új tanulmány az éghajlati alkalmazkodásról Hessenben: A nagy és kis települések közötti különbségek, tudásigény és települések közötti együttműködés.

Klímaalkalmazkodás Hessenben: Az önkormányzatok tudáshiánnyal küzdenek!

Egy friss tanulmány a Társadalmi-Ökológiai Kutatóintézet (ISOE) A Hessen Állami Természetvédelmi, Környezetvédelmi és Földtani Hivatal (HLNUG) Klímaváltozási és Alkalmazkodási Központja (FZK) megbízásából készült dokumentum nagy különbségeket mutat a hesseni önkormányzatok éghajlat-alkalmazkodási előrehaladásában. A 2025-ben elkészült kutatás azt mutatja, hogy a nagyobb városokban már gyakorlati intézkedéseket hajtanak végre, míg a kisebb közösségek gyakran tudás- és erőforráshiánnyal küzdenek.

Különösen riasztó, hogy a megkérdezett települések 50%-a magasnak és nagyon magasnak értékelte az alkalmazkodási igényt, ugyanakkor a saját tapasztalati szintjét alacsonyra értékelte. A települések csaknem 80%-a nem rendelkezik állandó álláshellyel az éghajlati alkalmazkodáshoz, ami még megnehezíti a szükséges intézkedések végrehajtását. Az ISOE 2022 által elindított „WissTransKlima” projekt célja a tudásszükségletek szisztematikus rögzítése és a készségek fejlesztését célzó ajánlatok kidolgozása.

A közösségek közötti együttműködés szükségessége

A tanulmány részeként workshopokat szerveztek különböző hesseni körzetekben a helyszíni felelősök támogatására. A tanulmány hangsúlyozza a biztos tudásszint, valamint a közigazgatás, a politika és a nyilvánosság támogatásának szükségességét. Központi ajánlás az önkormányzatok közötti csere és együttműködés fokozása. Mind a tudás-, mind a tapasztalatcserét célzó transzferhálózat létrehozását javasolják a párhuzamos struktúrák elkerülése és a 2027-re szóló hesseni klímaalkalmazkodási stratégiára való felkészülés megkönnyítése érdekében.

A megyék szerepe kiemelten fontos az éghajlati alkalmazkodásban, mint a kiadványban Német Szabványügyi Intézet magyarázta. A kerületek interfészként működnek a közösségek, az üzleti élet és más szereplők között. Gyakorlati betekintést nyújtanak az olyan kihívások kezelésére szolgáló intézkedések kidolgozásába, mint az árvizek és aszályok. E munka középpontjában olyan témák állnak, mint a koordináció, a hatékony intézkedések és a sikeres gyakorlati példák.

Helyi felelősségvállalás és finanszírozási lehetőségek

Az önkormányzatok központi szereplői a klímaalkalmazkodási intézkedések végrehajtásának. Feladataik az ivóvízellátástól és szennyvízelvezetéstől az árvízvédelmi és közlekedési infrastruktúráig terjednek. A fontos infrastruktúrákat, például az utakat és a középületeket gyakran önkormányzati szinten kezelik. Ez különösen fontossá válik az éghajlati válsággal összefüggésben, mivel Németországban számos település már „éghajlati vészhelyzetet” hirdetett, hogy azonosítsa az üvegházhatású gázok csökkentésére és az éghajlati hatásokhoz való alkalmazkodásra irányuló nem megfelelő intézkedéseket, mint pl. Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség jelentették.

A szövetségi kormány és a Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség által biztosított eszközök közé tartozik a „Climate Pilot”, az éghajlati változásokhoz való alkalmazkodás útmutatója, valamint az Action Bank, amely az önkormányzati gyakorlatból származó bevált gyakorlati példákat dokumentálja. Emellett az Éghajlati Hatásokkal és Alkalmazkodással Foglalkozó Kompetencia Központ (KomPass) kutatási projekteket végez annak érdekében, hogy az önkormányzatokat ellássák a hatékony alkalmazkodási intézkedésekhez szükséges ismeretekkel.

Az önkormányzatok közötti tudáscsere és hálózatépítés előmozdítása érdekében rendszeresen sor kerül olyan eseményekre, mint a nemzeti párbeszédek, együttműködési eszmecserék és önkormányzati műhelyek. Ezek a megközelítések elengedhetetlenek az éghajlatváltozás okozta kihívások sikeres leküzdéséhez és a közösségek ellenálló képességének erősítéséhez.