EU-s vagyonnyilvántartás: átláthatóság vagy magánéletének megsértése?

EU-s vagyonnyilvántartás: átláthatóság vagy magánéletének megsértése?

Terveznek egy, az egész EU-ra kiterjedő központi vagyonnyilvántartást a természetes és jogi személyek jelentős vagyonának nyilvántartására. Ennek a nyilvántartásnak tartalmaznia kell többek között bankszámlákat, ingatlanokat, értékpapírokat, digitális valutákat és ingó eszközöket, például műalkotásokat. Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint 2024 októberében megjelent egy megvalósíthatósági tanulmány a technikai és jogi megvalósításról a pénzmosás, a terrorizmus finanszírozása és az adóelkerülés elleni küzdelem erősítésére. A projekt támogatói alapvető lépésnek tekintik az EU nagyobb pénzügyi átláthatósága felé.

Vannak azonban kritikus hangok is. Dr. Peter Wagesreiter pénzügyi jogi szakértő aggodalmának adott hangot a személyes vagyon nyilvántartásával és azok információs önrendelkezésre gyakorolt ​​lehetséges befolyásolásával kapcsolatban. A kritikusok az állampolgárok magánéletének esetleges megsértésére és az állami intézményekbe vetett bizalom elvesztésének veszélyére figyelmeztetnek. Az adatvédelmi jogi kérdések is szóba kerültek, miután az Európai Bíróság 2022-ben úgy döntött, hogy az ilyen adatokhoz való teljes körű nyilvános hozzáférés összeegyeztethetetlen az alapvető jogokkal.

Adattárolási és hozzáférési jogok

Az adatokat kezdetben nemzeti szinten gyűjtik majd össze, majd uniós szinten egyesítik. Azonban csak a kormányzati szervek, például a pénzügyi és a bűnüldöző hatóságok férhetnek hozzá; A nyilvántartások nyilvános ellenőrzését nem tervezik. A Wagesreiter világosan meghatározott jogi korlátokat kér az adatokhoz való hozzáférésre vonatkozóan, és hangsúlyozza a legmagasabb biztonsági szabványok szükségességét az esetleges adatszivárgások és visszaélések megelőzése érdekében. A nyilvántartás bevezetése 2025 előtt várható; A kezdeti jogszabálytervezetek azonban folyamatban vannak.

E tervek mellett 2024 áprilisában új uniós pénzmosás elleni szabályokat fogadtak el, amelyek szabályozzák a tényleges tulajdonosi adatokhoz való hozzáférést a „jogos érdekekkel” rendelkezők, például a médiaszakemberek vagy a civil társadalom számára. Ezeknek a nyilvántartásoknak tartalmazniuk kell az aktuális adatokat, valamint legalább öt évre visszamenőleges információkat. A nyomozó hatóságok fokozott hatáskört kapnak a gyanús tevékenységek elemzésére, és szigorúbb megfigyelési szabályokat vezetnek be a legalább 50 millió euró összvagyonnal rendelkező személyekre vonatkozóan.

Következmények és reakciók

Az EU egy új hatóságot is tervez a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre, amelyet Frankfurtban hoznak létre. Ez a hatóság felügyeli a kockázatos pénzügyi cégeket, és központi adat- és információközpontként fog működni. A pénzmosás elleni törvényeket az EU Hivatalos Lapjában való közzététel előtt hivatalosan is elfogadja a Tanács, válaszolva az Európa Jövőjéről szóló Konferencia során elhangzott polgári követelésekre.

A kritikusok azonban megkérdőjelezik ezen intézkedések szükségességét és a polgárok EU-ba vetett bizalmára gyakorolt ​​hatásukat. Noha az eszközökről szóló átfogóbb tájékoztatásra vonatkozó tervek nőnek, továbbra is fennállnak a félelmek a lehetséges megfigyelési állapottal és a magánélet elvesztésével kapcsolatban. Az uniós vagyonnyilvántartásról szóló vita tehát továbbra is központi vitapont marad az adatvédelem, az állami ellenőrzés és a pénzügyi felügyelet közötti feszültségek terén.

A tervezett intézkedésekkel és azok hátterével kapcsolatos részletes információkért letöltheti a jelentéseket innen OTS, Európai Parlament és anwalt.de hívás.