Eckart von Hirschhausen figyelmeztet: Az egészség a földön múlik!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

Eckart von Hirschhausen az egészségről, az éghajlati válságról és a fajok kihalásáról beszél, miközben elkötelezettségéért átveszi a díjat.

Eckart von Hirschhausen diskutiert Gesundheit, Klimakrise und Artensterben, während er den Preis für sein Engagement erhält.
Eckart von Hirschhausen az egészségről, az éghajlati válságról és a fajok kihalásáról beszél, miközben elkötelezettségéért átveszi a díjat.

Eckart von Hirschhausen figyelmeztet: Az egészség a földön múlik!

Eckart von Hirschhausen az elmúlt években erős szószólója volt a személyes és a bolygó egészsége közötti kapcsolatnak. Színpadi pályafutásának mintegy három évvel ezelőtti befejezése után az orvos és szerző „Egészséges Föld – Egészséges Emberek” alapítványával a jelenlegi ökológiai válságok tükrében fontos kérdések megoldására koncentrál. Azt mondja, sok aktuális eseményt már nem lehet viccesnek felfogni. Egy interjúban hangsúlyozta a világ önkéntes alapon történő megmentésének kihívásait, miközben az emberek teljes munkaidőben dolgoznak a világ elpusztításán. Ezek az összetett kapcsolatok tükrözik a klímaválságról és a fajok kihalásáról folyó jelenlegi vitát (a Kleine Zeitung beszámolója szerint...).

Hirschhausen, aki olyan könyveiről ismert, mint az „Ember, föld! Olyan szép lehet” és „A pingvin, aki megtanult repülni”, amely a „Spiegel” bestsellerlistájának 1. helyére került a non-fiction kategóriában, hírnevét szeretné felhasználni arra, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy nem csak a földet vagy az éghajlatot kell megmenteni, hanem mindenekelőtt az embereket. Véleménye szerint a testi és lelki egészség nagymértékben függ az érintetlen környezettől. Ezt az értékelést az éghajlati válság és a fajok kihalása jelentette kihívások támasztják alá. A WWF szerint ez a két válság súlyos következményekkel jár a jövő generációinak egészségére, táplálkozására, jólétére és biztonságára nézve. Az éghajlati válság és a fajok kihalása szorosan összefügg, és hatással vannak egymásra, ezért nem lehet figyelmen kívül hagyni a sürgősebb intézkedések szükségességét. A globális felmelegedés 1,2 Celsius-fokkal nőtt az iparosodás előtti idők óta, aminek messzemenő következményei vannak környezetünkre nézve (WWF jelentése szerint...).

A biodiverzitás kihívásai

A jelenlegi fejlemények egyértelművé teszik, hogy a fajok kihalását és az éghajlati válságot nem lehet elszigetelten szemlélni. A biodiverzitást az emberi tevékenységek – például az élőhelyek pusztulása és a túlzott kiaknázás – okozta óriási nyomás nehezíti. A Biodiverzitás Világtanácsa, az IPBES becslése szerint akár egymillió növény- és állatfajt is fenyeget a kihalás veszélye. Ezek a változások összetett hatással vannak az éghajlati rendszerre, különösen a nitrogén-, szén- és vízkörforgásra. Az éghajlat, a biológiai sokféleség és az emberi tevékenységek közötti dinamikus kölcsönhatások demonstrálják a környezetvédelem integrált megközelítésének fontosságát. A biológiai sokféleség védelme terén tett előrelépés eddig nem volt elegendő, a gazdasági, társadalmi és etikai hatások pedig súlyosak (A DGVN jelentése szerint...).

Hirschhausen ezért szélesebb körű klímakommunikációt szorgalmaz, amely túlmutat az újságok tudományos diskurzusán. Bejelentette, hogy június 12-én 20 000 eurós díjat kap munkájáért. Ezt a díjat a Grazi Egyetemen adják át a „Science Busters” gálaműsorának részeként, és egy tégely alpakaürüléket is tartalmaz. Hirschhausen azt tervezi, hogy a pénzdíjat megosztja az osztrák klímaműszerfallal, hogy támogassa az ott folyó munkát. Ezáltal konkrét intézkedéseket szeretne előmozdítani, és kiterjeszteni az ökológiai kérdésekről folytatott párbeszédet. A díjat Heinz Oberhummer emlékére adják, és rávilágít a szövetségek létrehozásának szükségességére, még olyan váratlan partnerekkel is, mint az aktuáriusok.

Ebben az összefüggésben világossá válik, hogy nekünk, mint társadalomnak sürgősen kell válaszolnunk a mai kihívásokra. Az egészséges víz, levegő és az érintetlen természeti környezet a jó élet alapja. Ezt nemcsak az ember és a környezet pozitív kapcsolata bizonyítja, hanem a meglévő környezetszennyezésből adódó egészségügyi kockázatok is. Az ENSZ adatai szerint évente körülbelül 3,4 millió ember hal meg a szennyezett víz okozta betegségekben, míg a levegőszennyezés a becslések szerint hétmillió ember haláláért felelős. Ezért egyértelmű, hogy kapcsolat van az ökológiai válságok és az emberek általános egészsége között.

Itt az ideje, hogy cselekedjünk, és új módot találjunk bolygónk és egészségének gondozására. Tekintettel ezeknek a kihívásoknak a sürgősségére, az olyan hangok, mint Eckart von Hirschhausen, kulcsfontosságúak lehetnek a tudatosság és a cselekvés ösztönzésében.