Dobrindt a tálibokkal tárgyal: Afganisztánba deportálásokat terveznek!

Dobrindt a tálibokkal tárgyal: Afganisztánba deportálásokat terveznek!

Alexander Dobrindt német belügyminiszter közvetlen tárgyalásokat tervez a tálibokkal Afganisztánban. A tárgyalások célja az afgán bűnözők Németországból történő kitoloncolásának megkönnyítése. Gerhard Karner osztrák belügyminiszter támogatja ezt a tervet, és szorgalmazza, hogy uniós szinten tegyék újra lehetővé az afganisztáni kitoloncolásokat. Az Osztrák Szövetségi Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BFA) a múlt év végén felvette a kapcsolatot az afgán hatóságokkal, hogy támogassa ezeket a folyamatokat. Dobrindt szerint a tálibokkal eddig csak harmadik feleken keresztül kerültek kapcsolatba, és hangsúlyozza, hogy a tartós megoldás elfogadhatatlan.

Afganisztánban feszült a helyzet. Amióta a tálibok 2021 nyarán visszatértek a hatalomba, a nemzetközi segélyek drámai mértékben csökkentek. Afganisztánt a világ egyik legszegényebb országaként tartják számon, ahol különösen a nőket érik erős diszkrimináció, és kevés kilátásuk van arra, hogy munkát találjanak. Dobrindt kijelenti, hogy a tálibok hatalomra jutásáig nem történt deportálás Afganisztánba; Ez alól kivételt jelentett 28 bûnözõ hazaszállítása 2022 augusztusában Katar támogatásával. A tálibok legfelsőbb vezetője, Hibatullah Akhundzada irányítja az ország vagyonát.

Osztrák és német stratégiák

Dobrindt politikai projektjei nem csak Afganisztánra vonatkoznak. Azt is tervezi, hogy megállapodást köt a szíriai kormánnyal az állampolgárok hazaszállításáról. Ezt az iszlamista uralkodók alatti polgárháború után alakították át, és Dobrindt elődje, Nancy Faeser már járt Damaszkuszban, hogy tárgyaljon az új uralkodókkal. Ausztria konkrét lépéseket is tervez a biztonsági erők kiképzésére, valamint a Szíriába való visszatérések és kitoloncolások végrehajtására.

Dobrindt egyik központi gondja a menekültek éves számának csökkentése. Elavultnak tartja a jelenlegi felső határt, évi 200 ezres menekülteket. Az elmúlt két évben mintegy 600 000 menedékkérelmet nyújtottak be, amelyekhez körülbelül 1,2 millió ukrán menekült érkezett.

A deportálások és a jogi helyzet bírálata

A szövetségi kormány azonban nyomás alatt van. Az olyan emberi jogi szervezetek, mint az Amnesty International, már aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy az Afganisztánba történő kitoloncolások sértik a nemzetközi jog szerinti kötelezettségeket. Julia Duchrow, az Amnesty International németországi főtitkára „látványpolitikának” minősítette ezeket az intézkedéseket, és figyelmeztetett, hogy Afganisztánban kritikus a biztonsági helyzet. Az afganisztáni bírósági eljárás nélküli gyilkosságokról, kínzásokról és erőszakos eltűnésekről szóló jelentések megerősítik ezeket az aggodalmakat.
Ráadásul a szövetségi kormány a tálibok cinkosává válhat, ha valóban végrehajtja a deportálásokat.

Tekintettel ezekre a kihívásokra, felmerül a kérdés, hogy a tervezett intézkedések megoldást jelentenek-e, vagy valóban súlyosbítják a meglévő problémákat. Az afganisztáni emberi jogokkal és biztonsággal kapcsolatos növekvő aggodalmak befolyásolhatják a szövetségi kormány megközelítését a következő hónapokban.