A színfalak mögött: kiderült az MRI várakozási ideje Felső-Ausztriában!

A színfalak mögött: kiderült az MRI várakozási ideje Felső-Ausztriában!

Egyre kritikusabb a helyzet az osztrák egészségügyi rendszerben, különösen ami az orvosi vizsgálatok várakozási idejét illeti. Felső-Ausztriában egy 65 éves, erős hátfájással küzdő nyugdíjasnak csak három hónap után kellett MR-vizsgálatot kérnie. Háziorvosa elrendelte az ágyéki gerinc vizsgálatát, hogy megállapítsa a fájdalom okát. A hosszú várakozási idő elkerülése érdekében úgy döntött, hogy 258 eurót fizet egy korábbi időpontért egy linzi kórházban, amelyet mindössze két nappal a kérése után kapott. Ezek a kiadások sok beteg számára jelentős anyagi terhet jelentenek, amit nem mindenki engedhet meg magának rendszeresen, ahogy a nő maga is megjegyezte.

Andreas Stangl, az AK-Felső-Ausztria elnöke éles bírálatát fejezte ki a hosszú várakozási időkkel kapcsolatban, és nagyobb átláthatóságot kért a kórházi honlapokon feltüntetett átlagos várakozási idők tekintetében. A probléma azonban nem csak Felső-Ausztriára korlátozódik, hanem az egész országot érinti. A Die Presse jelentése szerint Bécsben akut fájdalommal küzdő betegek gyakran legalább hat hetet várnak az MRI-vizsgálatra, még akkor is, ha orvosilag azonnali vizsgálatra van szükség. Ennek a hosszú várakozási időnek az oka nagyrészt a rendelkezésre álló MRI-készülékek elégtelen száma, amelyek száma az elmúlt évtizedben nem nőtt.

Kétosztályú gyógyszer az egészségügyi rendszerben

Az Osztrák Egészségbiztosítási Pénztár (ÖGK) a helyzetet az orvosok túlságosan könnyű kiosztásával és a kórházi MRI-készülékek nem megfelelő kihasználásával magyarázta. Az MRI általában 250 euró körül mozog, de sok beteg csak választható szolgáltatásként engedheti meg magának ezt a szolgáltatást. Sok esetben a magánbetegek hasznot húznak a gyorsabb előjegyzésből, mint a kötelező egészségbiztosítással rendelkező betegek, ami tovább szítja a kétosztályos egészségügyi struktúrákról folyó vitát. Ez az egyenlőtlenség sokak szerint az egészségügyi rendszer súlyos és növekvő megosztottságát tükrözi, ami a gazdag betegeknek kedvez.

A jelenlegi tendenciák elemzése is azt mutatja, hogy az idősebb betegek száma növekszik, míg a kötelező egészségbiztosítási orvosok száma stagnál. Bár növekszik a választható, vagyis a magánszámlát végző orvosok száma, nincs megbízható adat az általános betegellátásra gyakorolt ​​hatásról. A regionális egészségpénztárak választható orvosokra fordított kiadásainak aránya a 2008-as 4,6%-ról 2018-ra 6,4%-ra nőtt, miközben a kötelező egészségbiztosítási orvosok száma csökken a különböző szakterületeken.

Reformok és terjeszkedési lehetőségek

A 2024. január 1-jén életbe lépett egészségügyi reformintézkedések részeként a kormány 100 további szerződéses állás létrehozását tervezi meghatározott szakterületeken. Ezek közül azonban eddig csak 67 állást hirdettek meg, és jelenleg csak 12 működik. Sürgősnek tartják a kötelező egészségügyi ellátás kiterjesztésének szükségességét, különösen az alapellátásban. E reformok célja, hogy minden beteg számára hosszú távú, magas színvonalú egészségügyi ellátást biztosítsanak további költségek nélkül.

Összességében továbbra is meg kell jegyezni, hogy a várakozási idők és az egészségügyi ellátórendszerben tapasztalható egyenlőtlen bánásmód problémája átfogó elemzést és sürgős intézkedéseket tesz szükségessé az ellátás minőségének garantálása érdekében Ausztriában minden beteg számára. 5 perc.at alatt beszámol a felső-ausztriai kihívásokról A sajtó bemutatja a messzemenő bécsi problémákat. Elemezve is awblog.at a választható orvosok növekvő igénybevételének okai és az ezzel járó kihívások az egészségügyi rendszerben.