A természetvédő hidakat épít Amazonban a majmok átkeléséhez

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

Egy brazil biológus hidakat épít az Amazonasban, hogy segítsen az olyan állatoknak, mint Groves Titi, biztonságosan átkelni az utakon. Innovatív megközelítés a közúti halálozás kezelésére.

A természetvédő hidakat épít Amazonban a majmok átkeléséhez

A Call to Earth a CNN szerkesztői sorozata, amely bolygónk környezeti kihívásairól és azok megoldásairól tudósít. A Rolex Perpetual Planet kezdeményezése partnerek a CNN-nel, hogy felhívják a figyelmet a kulcsfontosságú fenntarthatósági kérdésekre, és pozitív cselekvésre ösztönözzék.

A közúti forgalom veszélye

Fernanda Abra brazil biológus először látott Groves titi majmát, amely a világ 25 legveszélyeztetettebb főemlősfajának egyike, közvetlenül egy út mellett helyezték el. „Teljesen ki volt téve a közlekedési veszélyeknek” – emlékszik vissza Abra.

Bár a számok nagyon eltérőek, Brazíliában ez a becslés 475 millió Gépjárművek által évente elpusztított gerincesek. Brazília rendelkezik a világ negyedik legnagyobb úthálózatával, és itt található az Amazonas esőerdője.

Megoldások hidakon keresztül a fák tetején

Fernanda Abra, a Smithsonian Center for Conservation and Sustainability posztdoktori kutatója ezt a problémát próbálja megoldani a fák lombkorona szintjén lévő hidak építésével. Ez lehetővé teszi a fán élő fajok számára, hogy biztonságosan átkeljenek az utakon.

A Reconecta projekt részeként az Abra több mint 30 lombkorona-átkelőhelyet épített a BR-174-en, egy 3300 kilométer hosszú autópályán az Amazonason keresztül, együttműködve helyi partnerekkel, köztük az őslakos Waimiri-Atroari-val, akik fontos ismeretekkel rendelkeznek a területükön élő állatokról Amazonas brazil és Roraima államaiban. 2024-ben elnyerte a Whitley Fund for Nature Díj díj, amely az alulról építkező természetvédőket díjazza.

A pozitív változások reménye

Abra reméli, hogy ezek a szerkezetek segíthetnek javítani néhány veszélyeztetett faj helyzetén Brazíliában, mint például a ligeti titi, a szabó selyemmajom és a guyanai pókmajom. Minden hidat felszerelnek kamerákkal, amelyek figyelik a használó állatokat, valamint azokat, amelyek közelednek, de visszafordulnak. A szerkezetek újratervezhetők, hogy ösztönözzék az állatok átkelését.

„Csodálatos látni azt a videót, amelyen a majom a fa tetején lévő hídomat használja minden alkalommal, mert ezzel megelőzzük a közúti halálozást” – mondja Abra.

Növekedés és hálózatépítés egy szebb jövőért

Az emberi infrastruktúra által elválasztott erdőrészletek visszakapcsolása más előnyökkel is járhat, például több élelemforráshoz és az állatok potenciális társához való hozzáféréshez. „Ha összekapcsoljuk a lakosságot, megerősíthetjük, és lehetővé tesszük a növekedést” – magyarázza Abra.

Ez az erőfeszítés kulcsfontosságú lehet, mivel Brazília továbbra is új utakat épít. 2023-ban Luiz Inácio Lula da Silva elnök bejelentette, hogy közel 200 milliárd dollárt fektet be az infrastruktúrába, beleértve az új autópályákat is.

Globális megközelítések az állatok összekapcsolásához

Hasonló módszereket alkalmaznak világszerte. Kaliforniában lesz egy felüljárót A 10 sávos 101-es autópálya fölé építették, lehetővé téve az olyan állatok biztonságos átkelését, mint a hegyi oroszlánok, prérifarkasok és bobcats.

Abra további növekedést is tervez. A Reconecta projekt most Alta Florestára, Mato Grosso állam nyugati-középső részén fekvő városra bővül. Különböző kormányzati szervek, valamint nonprofit szervezetek és egyetemek képviselőivel dolgozik együtt. A fák tetején lévő hidakat olyan intézkedések egészítik ki, mint a gyorsforgalmi átkelőhelyek, amelyek lassítják a forgalmat, és az autósokat figyelmeztető szarvasátkelőtáblák.

A természetvédelem iránti elkötelezettség

Reméli, hogy végül Brazília más részein is terjeszkedhet. „Ami lenyűgöz Brazíliában, az a gazdagságunk, a csodálatos biológiai sokféleség” – mondja Abra –, és mindent megteszek, mint ember, mint szakember, mint természetvédő és kutató, hogy megvédjem ezt a gazdag biológiai sokféleséget.