Lepra Bécsben: Az első eset évtizedek során a város megdöbbent!

Ein Wiener Reiseleiter erkrankte an Lepra, erstmals seit Jahrzehnten in Wien diagnostiziert. Neue Erkenntnisse zur Ausbreitung.
Egy bécsi idegenvezető megbetegedett a Leprával, amelyet évtizedek óta diagnosztizáltak Bécsben. Új eredmények a terjedésről. (Symbolbild/DNAT)

Lepra Bécsben: Az első eset évtizedek során a város megdöbbent!

Wien, Österreich - Egy aggasztó eset jelenleg címsorokat készít Bécsben: a 60 éven felüli idegenvezető lepra fertőzött, egy olyan betegség, amelyet Európában nagyrészt felszámoltnak. Az ember észrevette az első tüneteket, mint például a bénulás, a zsibbadás érzései és másfél éve kiütés, amelyeket eredetileg ártalmatlannak soroltak be. Az orvosok és az alternatív orvosok különféle látogatásai végül egy berlini barát általi távoli diagnosztizáláshoz vezettek, aki a döntő tippet adott. A diagnózist az Akh Bécsben megerősítették: az ember lepromatous lepra, a fertőző betegség legveszélyesebb és legveszélyesebb formája.

A

leprát, más néven leprit -et, a baktérium mycobacterium leprae vagy a mycobacterium lepromatosis okozza. Ez a krónikus betegség az egész testben elterjedhet, de csak intenzív és hosszú távú érintkezésbe kerülhető. A bécsi pontos helye továbbra sem tisztázott, mivel a betegség inkubálási periódusa meglepő módon 20 év lehet. Az ember gyakran szakmailag Afrikában és Ázsiában utazott, ami potenciális kapcsolattartási lehetőségeket kínál a fertőzött emberek számára.

A Lepra történelmi és társadalmi dimenziója

A

lepra az emberiség egyik legrégebbi ismert betegsége, és valószínűleg Kelet -Afrikából vagy Indiából származik. A történelmi nyilvántartások azt mutatják, hogy Indiában 4000 évvel ezelőtt észlelték. A középkorban nagyon fertőzőnek tekintették, és a betegek társadalmi kizárásához vezetett. A leprás embereknek gyakran az emberi településeken kívül kellett élniük, mert „leprának” stigmatizálták őket. A betegség elérte a csúcspontját Európában a 13. században, és nagyrészt a 16. századig eltűnt. Annak ellenére, hogy az utóbbi évszázadok során széles körben hiányoznak, az ügy bécsi legutóbbi megjelenése riasztó jele a lepra visszatérésének Európában.

A

tudomány azonban haladást ért el. A Lepras most gyógyítható az antibiotikumok kombinált terápiájával, és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a betegség megsemmisítésének célja. Az új fertőzések elsősorban a fejlődő országokban fordulnak elő világszerte, míg az új Európában az új betegségek jelentősen csökkentek; 2019 -ben csak 42 új esetet regisztráltak. De a bécsi eset azt mutatja, hogy ebben az országban sem szabad gondatlannak lennie.

Kutatás a lepra és a genetikai sokféleségről

A jelenlegi kutatási projekt, amelyet a Max Planck Emberi Történelmi Intézet és számos egyetem kutatói vezettek, felfedezte a középkori Európában a lepra szabályozók nagy genetikai sokféleségét. Ez azt sugallja, hogy Európában a leprás baktériumok több törzse gyakori, és további vizsgálatok azt mutatják, hogy az átvitel történetét még nem sikerült teljesen dekódolni. A baktérium történelmi genomjait rekonstruálták a mintákból, amelyek az AD 400–1400 közötti időszakban keltek, és ezek közül a törzsek közül néhány ma is létezik. Johannes Krause professzor, a tanulmány fő szerzője szerint a kórokozókban váratlan genetikai sokféleséget találtak, ami azt jelzi, hogy a leprák a múltban sokkal gyakoribbak.

Mint a bécsi idegenvezető esetében, az Európában a lepra visszatérését az orvosi szakemberek és a társadalom felébresztési felhívásának tekintik. Remélhetőleg a beteg hamarosan meggyógyul a Bécs AKH -ban, és hogy az esetet elkülönített eseményként fogják bevenni. Az ebből az esetből származó tapasztalatok és ismeretek azonban döntő jelentőségűek lehetnek a jövőbeli kitörések megelőzésében és a lepra ismereteinek elmélyítésében a modern orvoslásban.

Details
OrtWien, Österreich
Quellen