Izrael azzal fenyegeti Iránt, hogy megöli vezetőjét – ennek lehetséges következményei

Izrael azzal fenyegeti Iránt, hogy megöli vezetőjét – ennek lehetséges következményei

Miközben Donald Trump amerikai elnök azt fontolgatja, hogy csatlakozik Izrael Irán elleni támadásához, egyre több a kérdés, hogy egy ilyen beavatkozás vezethet-e rendszerváltáshoz Teheránban. Egy ilyen eredmény azt kockáztatja, hogy megosztja az országot, és sokkhullámokat küld a régióban. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a hatalomért és a függetlenségért régóta küzdő szeparatista mozgalmak által fémjelzett Irán belső széttöredezettséggel és káosszal szembesülhet, ha a kormány megbukik.

Az iráni feszültség és az amerikai reakciók

Az Ali Khamenei ajatollah meggyilkolására irányuló izraeli terv elutasításáról szóló hírek után Trump a héten azt mondta, Irán legfőbb vezetője „könnyű célpont”.

„Pontosan tudjuk, hol rejtőzik az úgynevezett „Legfelsőbb Vezető”” – írta Trump a Truth Social keddi bejegyzésében. "Könnyű célpont, de ott biztonságban van - semmiféleképpen nem fogjuk kivinni (nem megölni!), legalábbis most nem."

A rendszerváltás kockázatai

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök sem zárta ki Khamenei célba vételét, mondván, a legfelsőbb vezető halála "nem eszkalálja a konfliktust, hanem véget vet annak". Csütörtökön Israel Katz védelmi miniszter kijelentette, Khameneinek nem kellene "továbbra is léteznie", miután egy iráni rakéta eltalált egy izraeli kórházat.

Irán több mint 90 millió lakosú nemzet, és a világ egyik legrégebbi folyamatos kultúrájával rendelkezik. Annak ellenére, hogy az etnikai és vallási csoportok sokféle lakossága különböző időkben autonómiára törekedett, az Iszlám Köztársaság nagyjából 100 éve stabilan tartja határait.

Az izraeli és amerikai tisztviselők megjegyzései spekulációkat váltottak ki arról, hogyan nézhet ki Irán, ha Khameneit megölik. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az ország számos forgatókönyvvel nézhet szembe, beleértve az esőzéseket vagy akár a polgárháborút is.

A rendszerváltás következményei

A 86 éves hitszónok több mint 35 éve irányítja Iránt a legmagasabb hatalomként, egy évtizeddel az Egyesült Államok által támogatott uralkodót megdöntő 1979-es iszlám forradalom után került hatalomra. Az évek során megszilárdította a hatalmat, és kemény kézzel kormányzott a szigorú iszlám törvények értelmében. Hullámot tört le a társadalmi szabadságjogokat követelő tiltakozási hullám után, és a meghatalmazott milíciák hálózatán keresztül messze túlterjeszkedett Irán határain.

Bizonytalan, hogy Khamenei meghal-e, és ki helyettesítheti. A legfelsőbb vezetőt a 88 tagú Szakértői Gyűlés választja életre, hivatalos utódját nem nevezi meg. Nem világos, hogy ki lehet Khamenei utódja, de a folyamat olyan szeparatista csoportokat vonzhat, amelyek régóta ellenszenvet tápláltak az Iszlám Köztársasággal szemben.

Izrael már megölte az iráni hadsereg több kulcsfiguráját, és szakértők szerint a rezsim jelenleg a leggyengébb. Trita Parsi, a washingtoni Quincy Intézet alelnöke szerint a rendszerváltáshoz Izraelnek vagy az Egyesült Államoknak gondolnia kell egy személyre, aki Khameneit leváltja és csapatokat küld az országba.

Reza Pahlavi szerepe

Izrael valószínűleg Reza Pahlavi-t, az 1979-ben trónfosztott iráni uralkodó egyesült államokbeli fiát részesítené előnyben. Pahlavi támogatta Izrael lépéseit, és az iráni diaszpórában egyesek dicséretét is kiérdemelte, de sok mástól is megvádolták az árulással. „Hamarosan Teheránban” – tette közzé Amichai Chikli izraeli diaszpóraügyi miniszter pénteken az X-en, megosztva egy képet, amin kezet fog egy mosolygó Pahlavival. Pahlavi azt mondta a BBC News-nak, hogy Izrael konfliktusa Iránnal egy lehetőség az iráni rezsim megdöntésére.

Stabilitás és a káosz veszélye

Ha a legfelsőbb vezetőt megölik, és a Gyámtanács elhalasztja az utód kinevezését, az instabilitás kockázata megnőhet – figyelmeztetnek a szakértők. Khamenei meggyilkolásának lehetséges következménye a rezsim teljes összeomlása lehet. Parsi rámutatott: "A rendszer összeomlása az állam lerombolását és az azt követő káosz kibontakozását jelenti."

Az iráni rezsim bukása esetén több olyan forgatókönyv következhet, amelyek nem válnának az Egyesült Államoknak vagy a szomszédos országoknak az előnyére. Hamed Mousavi, a Teheráni Egyetem nemzetközi kapcsolatok docense arra figyelmeztetett, hogy a katonai beavatkozások „ritkán vezetnek demokratizálódáshoz”. "Lásd Irak és Afganisztán példáját... Mindkét ország instabil évek óta" - mondta Muszavi, hozzátéve, hogy Irán "még bonyolultabb", mint ezek a nemzetek.

Az iráni etnikai csoportokra gyakorolt ​​hatás

Irán népessége változatos, köztük perzsák, azerbajdzsánok, arabok, beludzsok és kurdok. Hamenei több évtizedes uralma alatt az Iszlám Köztársaság nagyrészt megpróbálta kordában tartani a polgári és etnikai zavargásokat, annak ellenére, hogy egyes csoportokat elszenvedtek a visszaélések. A kisebbségek diszkriminációval szembesültek az oktatáshoz, a munkához, a megfelelő lakhatáshoz és a politikai hivatalhoz való hozzáférésük terén – jelentette az Amnesty International tavaly.

Az azerbajdzsánok Irán teljes lakosságának körülbelül 16%-át teszik ki, és az Iszlám Köztársaság legnagyobb és leginkább integrált kisebbsége, de ennek ellenére egyenlőtlenségeket tapasztaltak. Az arabok, akiknek a száma eléri a 4 milliót, szintén marginalizálódott az évek során. A beludzsok, a belucsi nyelvet beszélő törzsek Irán lakosságának közel 5 millió lakosát teszik ki. A túlnyomórészt szunnita csoport a szomszédos Pakisztánra és Afganisztánra is kiterjed, felveti annak lehetőségét, hogy a szeparatista konfliktusok átterjedhetnek a határokon.

Egy másik etnikai csoport a kurdok, akik Irán lakosságának körülbelül 10%-át teszik ki, és főként az iraki és türkij határon élnek. Mélyen gyökerező diszkriminációval kell szembenézniük – jelentette az Amnesty. Az iráni kurd lázadás a szomszédos Irak és Türkiye számára is komoly aggodalomra adna okot, mindkettőben nagyszámú függetlenségre törekvő kurd kisebbség él. Az iráni rezsim bukása esetén "az izraeliektől és talán az Egyesült Államoktól is várható lenne az etnikai szeparatista csoportok támogatása" - kommentálta Parsi, figyelmeztetve arra a helyzetre, amelyben az állam maradványait kiirtják a szeparatisták elleni harcban.

Fatemeh Haghighatjoo, az Erőszakmentes Kezdeményezés a Demokráciáért ügyvezető igazgatója és a jelenlegi rezsimet ellenző egykori iráni törvényhozó félelmének adott hangot, hogy Irán polgári konfliktusba süllyedhet, ha a jelenlegi szabály megdől. "Meg akarom szabadítani magam ettől a rezsimtől. Én vagyok az ellenzék" - mondta a CNN-nek. "A legnagyobb aggodalmam az, hogy a polgárháború jeleit látom."