Netanjahu figyelmen kívül hagyja a tűzszüneti tárgyalásokat Trump-találkozóra

Netanjahu figyelmen kívül hagyja a tűzszüneti tárgyalásokat Trump-találkozóra

A gázai tűz meghosszabbításáról szóló tárgyalások megkezdésének határideje hétfőn járt le, miközben az izraeli miniszterelnök Washingtonban tartózkodik. Irodájából a Hamásszal folytatott tárgyalócsoport esetleges kinevezésével kapcsolatos hallgatás jelentős bizonytalanságot hoz magával a törékeny tűzszünet következő lépéseit illetően.

A tűzszünet jelenlegi állása

A alig több mint két hete érvényben lévő tűzszünet március 1-jén jár le. A megállapodás értelmében a következő szakaszról szóló tárgyalásokat legkésőbb hétfőn meg kell kezdeni. Az izraeli kormány azonban még nem mutatott be nyilvános tárgyalócsoportot a tárgyalásokhoz, nem beszélve arról, hogy Katarba vagy Egyiptomba küldte őket, ahová a Hamász delegációt küld ezen a héten. A Hamasz hétfőn nem kommentálta a javasolt határidőt.

Katar szerepe a tárgyalásokon

A megbeszéléseken közvetítőként tevékenykedő katari miniszterelnök vasárnap azt mondta, hogy "nincs egyértelmű részlet" arról, hogy mikor és hogyan kezdődnek a tárgyalások. „Reméljük, hogy az elkövetkező napokban előrelépést látunk” – mondta Mohammed bin Abdulrahman Al-Thani egy dohai sajtótájékoztatón.

Izrael stratégiája Netanjahu alatt

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök világossá tette, hogy nem Dohában vagy Kairóban látja a továbblépést, hanem Washingtonban. Ezen a héten ő lesz az első külföldi vezető, aki hivatalos találkozót folytat Donald Trump amerikai elnökkel. Netanjahu hivatala távozása előestéjén bejelentette, megállapodott Trump közel-keleti megbízottjával arról, hogy "a túszegyezmény második szakaszáról szóló tárgyalások washingtoni találkozójukkal megkezdődnek", amelyen "Izrael álláspontjairól" is szó lesz.

Előrelépés a tűzszünet hatályba lépése óta

A tűzszünet január 19-i életbe lépése óta a Hamász és szövetségesei 18 Gázában fogva tartott túszt engedtek szabadon. Cserébe az izraeli kormány 583 palesztin foglyot bocsátott szabadon, akik közül sokat súlyos bűncselekményekért ítéltek el, némelyikük életfogytiglani börtönbüntetést is kapott, valamint jelentős számú gyermeket közvád és tárgyalás nélkül.

A tárgyalások következő szakaszának kihívásai

A tűzszünet az izraeli erők kivonásához vezetett Gáza lakóövezeteiből, az enklávéba irányuló segélyszállítmányok növekedéséhez, valamint tavaly május óta először megnyitották a kulcsfontosságú rafahi határátkelőt a sérült és beteg palesztinok evakuálására. Néhány jogsértés ellenére a tűzszünet nagyrészt megmaradt, és a második haladékot jelenti a 15 hónapos háború alatt, a 2023. novemberi rövid tűzszünetet követően.

A tűzszünet első szakaszának azonban csak 42 napig kellett volna tartania. A második szakasz tárgyalásait hétfőn, a tűzszünet 16. napján kell elkezdeni, vagyis Netanjahu megsérti a megállapodás feltételeit azzal, hogy először Trumphoz beszél. A CNN értesülései szerint ebben a második szakaszban az izraeli hadsereg teljesen kivonulna Gázából, és minden élő túszt – katonákat és civileket – szabadon engednének további palesztin foglyokért cserébe.

Netanjahu aggodalmai és nemzetközi reakciói

Netanjahu aggodalmai között ezen a héten az lesz a legfőbb, amit Trump akar. Az amerikai elnök nem volt hivatalban a tűzszüneti tárgyalások első fordulójában, de csapata nagy szerepet játszott azokon a tárgyalásokon, amelyek Izraelt a megállapodás felé lökték.

"Döntéseink és katonáink bátorsága újrarajzolták a térképet" - mondta Netanjahu vasárnap a Ben-Gurion repülőtér aszfaltján. "De úgy gondolom, hogy Trump elnökkel való szoros együttműködés révén még tovább és jobban átrajzolhatjuk őket."

Netanjahu cselekedeteinek kritikája

Gershon Baskin, a veterán izraeli tárgyaló és békeaktivista nyilatkozatában kijelentette, hogy Netanjahu "a megállapodásban meghatározott napon történő tárgyalások megkezdésének megtagadása egyértelműen megsérti a megállapodást". Hozzátette: "Izrael követeli, hogy a Hamasz tartsa be a megállapodás összes feltételét, miközben saját maga jelentős mértékben megsérti. Netanjahu ismét elhagyja a túszokat, és veszélybe sodorja őket."

Trump dicsekedett a jelenlegi tűzszünettel, és azt mondta, hogy véget akar vetni a külföldi háborúknak. Ennek ellenére többször is kifejezte azon óhaját, hogy a gázai kétmillió ember hagyja el a térséget, hogy „egyszerűen megtisztítsák az egészet”. Az Egyesült Nemzetek Szervezete szerint a civilek kényszerű kitelepítése „háborús és/vagy emberiesség elleni bűncselekménynek minősülhet”.

Reakciók a kabinetből

Trump javaslatát kedvezően fogadták Netanjahu kormánykoalíciójának legszélsőségesebb miniszterei. Bezalel Smotrich pénzügyminiszter, aki határozottan ellenezte az izraeli erők és a telepesek kivonását Gázából 2005-ben, a zsidókat az enklávé újratelepítésére szólítja fel. "A (a gázai palesztinok) migrációjának ösztönzése az egyetlen megoldás, amely békét és biztonságot hoz Izrael lakosai számára, és enyhíti a gázai arab lakosok szenvedését" - mondta, miután Trump kifejezte azon óhaját, hogy a palesztinok elhagyják a területet.

Már egy miniszter, a jobboldali szélsőséges Itamar Ben-Gvir kivonta pártját az izraeli kormányból a tűzszünet miatt, és azt kapitulációnak nevezte. Smotrich azt mondta, hogy ugyanezt fogja tenni, ha Izrael nem indítja újra a gázai háborút, amikor a tűzszünet jelenlegi, első szakasza lejár.

Kareem Khadder, Mike Schwartz és Eyad Kourdi hozzájárultak ehhez a jelentéshez.