Rupp korábbi ORF műsorvezetője: AI Voice helyettesíti az egyedi hangot!

Rupp korábbi ORF műsorvezetője: AI Voice helyettesíti az egyedi hangot!

Wien, Österreich - A mesterséges intelligencia (AI) fejlesztése mély hatással van a különféle iparágakra, ideértve a média világát is. Ennek jelenlegi példája a korábbi ORF műsorvezető, Martina Rupp esete, amelyet egy telefonrendszer AI hangja váltott fel. A 63 éves Rupp több mint 40 éve dolgozott az ORF -nél, és moderálta a jól ismert "Beton" és a "Jó reggelt vasárnap" programot. Ez a döntés érzelmileg erősebbé teszi Rupp -t, mint amire számított volna, bár pénzügyi szempontból független és nem gyászolja a múltot; Ezt kommentálta a Facebookon.

A döntésre adott reakciók azt mutatják, hogy az AI témája polarizálódik az előadóiparban. Egy elnök kolléga szomorúnak, de elkerülhetetlennek írta le a fejleményt. A közösségi médiában sok felhasználó megmutatta a veszteség iránti megértést és aggodalmat, néhányan kiemelte Rupp hangjának egyediségét és kritizálva a döntést. A felhasználó figyelmeztette, hogy az AI szavazatokat használó cégek telefonos bejelentésekre, mentve a rossz végén, mivel az ilyen bejelentések gyakran személytelennek tűnnek, és kialakíthatják a vállalat első benyomását.

Az automatizálás félelme a szóvivő iparágban

Martina Rupp aggodalmai nem az egyetlen az iparban. Anna-Sophia Lumpe, a Német Szövetség első elnöke: Belül, beszámol a tagok széles körű félelméről az AI befolyásáról. Ez megköveteli a generatív AI reális értékelését, mivel a minőségükre vonatkozó számos feltételezés félrevezető. Nicolas Müller szerint a Fraunhofer AISEC -ből a nyelvgenerátorok a mintázatfelismerés révén tanulnak, hogy megértsék a szöveg és a nyelv közötti kapcsolatot, ám gyakran nem tudják megérteni a természetes hang érzelmi árnyalatait. Ez gyakran olyan robot eredményekhez vezet, amelyek nem elegendőek az érzelmi kontextusban.

A jelenlegi helyzetet megerősíti a vállalkozói erőfeszítések az AI használatával történő költségek csökkentésére. Az audio-ki már különféle területeken érvényes, a navigációs rendszerektől a szövegek beállításáig. Ez új lehetőségeket kínál a kisebb stúdiók számára a filmek és a videojátékok szinkronizálásában, ám a minőség és a művészi állítás kérdései továbbra sem tisztázottak. Az AI egyre növekvő használata ellenére a Lumpe és más szakértők megkülönböztetik az előadók különféle követelményeit, és hangsúlyozzák, hogy a magas művészeti értelmezések továbbra is az ipar két alapvető szempontja marad.

Az AI hatása a munkaerőpiacra

A mesterséges intelligencia hatása a munkaerőpiacra egy másik központi téma. Az AI technológia fejlődése a munka világában a változás fontos mozgatórugói, és lehetősége van arra, hogy mind lehetőségeket, mind kihívásokat hozzon. A Szövetségi Politikai Oktatási Központ szerint jelenleg csak a gyengeségek vannak használata, amelyek korlátozódnak az alkalmazási területekre, de mély változásokra képesek.

Az AI -től való munkahelyi veszteségektől való félelem reméljük, hogy az új tevékenységi és az együttműködés formái. A jelentések szerint az AI potenciálisan a munkahelyek legfeljebb kétharmadát érintheti. A tényleges hatások azonban az iparágtól függően változnak, és olyan tényezőktől függnek, mint például a jogi keret és a vállalati döntések. Az AI törvény, amelyet az EU parlamentje 2023 júniusában fogadott el, megpróbálja megoldani ezeket a kihívásokat és meghatározza az AI különböző kockázati szintjét.

Martina Rupp esete sürgős példa arra, hogy az AI hogyan változtatja meg a munkaerőpiacot. Még akkor is, ha a technológiai fejlődés sok ember számára reményt és új lehetőségeket hoz a hatékonyságra és az új lehetőségek számára, továbbra is fennáll a kérdés, hogy a személyes és a művészi minőséget meg lehet őrizni az automatizálás korában. Az AI szerepéről szóló párbeszédet a munka világában továbbra is meg kell találni az egyensúly megtalálása az innováció és az emberi kreativitás között.