Zenei csúcspont: Eliza Doolittle meghódítja a bécsi Volksopert!

Zenei csúcspont: Eliza Doolittle meghódítja a bécsi Volksopert!

2024. december 27-én került sor a „My Fair Lady” című sikeres musical várva várt premierjére a bécsi Volksoperben. A főszereplők Markus Meyer, aki Higgins professzorként jelenik meg, és Paula Nocker, aki Eliza Doolittle-t alakítja, exkluzív interjúban beszélt a Krone-nak. Nocker, akit előadásáért ünnepelnek, elmagyarázta, hogyan formálta őt zenei öröksége, különösen nagyapja hatása. „Mindig is énekeltem, és a színészet nem volt más, mint egy további fejlődés számomra” – árulta el.

A musical története ugyan egy egyszerű virágárus átalakulásáról szól, de kortárs vitákra sarkall. Meyer és Nocker hangsúlyozzák a mű kulturális értékét és relevanciáját a mai társadalomban. Meyer megjegyzi, hogy a darabot Higgins szemszögéből látják, mint egy tudóst, aki segíteni akar Elizának. De nem hagyják figyelmen kívül a hatalom és a személyes szabadság kérdését sem. Nocker megjegyezte: "A karaktereknek megvan a saját programjuk, és a nézők gyakran látják a történetben, hogyan kell kezelni ezeket a dinamikus kapcsolatokat."

A drámai fordulópont

A történet cselekménye úgy bontakozik ki, hogy a Higgins gondozásába került Eliza utcalányból elegáns hölggyé válik. Nagy pillanata a követségi bálon jön el, ahol mindenki figyelmét felkelti – különösen a fiatal Freddy Eynsford-Hillét. De a lelkesedés rövid életű, amikor Eliza rájön, hogy Higgins aligha veszi figyelembe az érzéseit. Kétségbeesésében elhagyja Higgins házát, amitől a férfi megérzi a hiányát. Ezek a fordulópontok megmutatják azokat a konfliktusokat és kihívásokat, amelyeket a szereplőknek el kell viselniük.

A My Fair Lady tehát arra kényszeríti a nézőket, hogy olyan kihívást jelentő témákról gondolkodjanak, mint az identitás és a társadalmi normák, miközben szórakoznak. A lenyűgöző zenei számok és a mély karakterfejlődés mérföldkővé teszik a darabot a színházi tájban. Ahogy Nocker találóan mondta: „Fontos elmondani azokat a történeteket, amelyek formáltak bennünket, hogy lássuk, meddig jutottunk.” A zenei dizájnt Meyer az „Utcán élsz”, Nocker pedig „Megszoktam az arcát!” című dallal látta el, mindkettő tökéletesen tükrözi szereplőik lényegét. A „Krone” és a Tuacahn által reflektorfénybe került musical a színházi kultúra nélkülözhetetlen része, és emlékezetes marad.

A témáról bővebben itt tájékozódhat korona és hozzájárul a darabhoz Tuacahn.