Munkahelyi diszkrimináció: Nyomás alatt álló munkavállalók!

Munkahelyi diszkrimináció: Nyomás alatt álló munkavállalók!

A szexuális irányultság munkahelyi fontosságáról szóló vita aktuálisabb, mint valaha. Astrid Weinwurm-Wilhelm, a Queer Business Women elnöke rámutat, hogy a heteroszexuális embereknek általában nem kell attól tartaniuk, hogy kijönnek a munkahelyükre. Ezzel szemben az LGBTIQ+ közösségnek csak körülbelül egynegyede nyíltan meg szexuális irányultságáról a munkahelyen. Ez az eltérés jelentős hatással van a munkakörnyezetre és a csapat dinamikájára.

A Német Közgazdaságtudományi Intézet (DIW) tanulmánya kimutatta, hogy az LMBTQI* emberek 30 százaléka tapasztal diszkriminációt a munkahelyén. Ez a hátrány a kollégák és a vezetői szintek részéről egyaránt származhat. A késői megjelenés egyik hatása az, hogy kérdéseket vet fel a kollégákkal szembeni őszinteséggel kapcsolatban. Az LMBTQI* emberek élethelyzetére vonatkozó adatok azonban továbbra is elégtelenek, mert a szexuális irányultságot és a nemi identitást sok felmérésben nem rögzítik, ahogy a DIW is megállapítja jelentéseiben.

Az LGBTIQ+ alkalmazottai előtt álló kihívások

A jelentés kulcsfontosságú pontja a furcsa munkások, különösen a transz emberek támogatásának szükségessége. Sandra Konstatzky, a GAW vezetője kiemeli, hogy a transz emberek gyakran az átállás előtt vagy közben felmondanak, ami képzett szakemberek elvesztéséhez vezet. Ezt a problémát megerősíti Valerie, az IG Metall üzemi tanácsának mentesített tagja, aki az 1990-es évek óta nyíltan elismerte transzszexualitását, és elkötelezett amellett, hogy támogassa az LMBTQI* emberekkel szembeni diszkriminációt a cégében.

A vizsgálati eredmények azt is mutatják, hogy az LMBTQI* közösség harmada nem szólt a feletteseihez. A saját szexuális identitással kapcsolatos bújócskázásból fakadó bizonytalanság ezeknek az embereknek értékes energiába kerül, ami aztán hiányzik a munkakörnyezetből. Erről Joanna Schuller, a Robert Bosch GmbH üzemi tanácsosa és más támogatók is beszélnek, akik az üzemi tanácsot az érintettek kapcsolati pontjaként mutatják be.

Jogi kihívások és társadalmi keretfeltételek

Jogi szinten az LGBTIQ+ személyek védelme a magánszektorban jogilag védtelen marad. A jobb védelem iránti igény, az úgynevezett „kiegyenlítés” kiemelt prioritás az LGBTIQ közösség számára. A helyzetet bonyolítja az LGBTIQ+ jogok regressziója olyan országokban, mint az USA, Lengyelország és Magyarország. Emellett sok vállalat csökkenti sokszínűségi programját, ami bizonytalansághoz vezet a munkavállalók körében.

A helyzet ellensúlyozása érdekében fontos a sokszínű munkakörnyezet előmozdítása, nemcsak az LMBTQI* közösség, hanem a hasonló értékeket valló heteroszexuális munkavállalók számára is. Az olyan események, mint a Pride, kritikus szerepet játszanak a közösségi aggodalmak tudatosításában. Ugyanakkor kritika éri a „rózsamosást”, mivel sokan azt követelik, hogy az elkötelezettség a Pride hónapon túl is folytatódjon.

Összességében egyértelmű, hogy az olyan pozitív fejlemények ellenére, mint a transzmedicina központjának tervezett létrehozása Bécsben és a gyűlölet-bűncselekmények elleni nemzeti cselekvési terv, továbbra is jelentős intézkedésekre van szükség az LGBTIQ* emberek jogainak és láthatóságának megerősítése érdekében a munka világában. Az IG Metall már tett lépéseket a helyes irányba, hogy tovább mozdítsa elő az egyenlő bánásmódot az LGBTIQ* közösségen belül, és csökkentse a diszkriminációt.

Napjaink egyik központi kihívása, hogy felhívjuk a figyelmet ezekre a kérdésekre, és társadalomként többet tegyünk az LGBTIQ* emberek aggodalmainak kezelése érdekében.

További információkat a riportokban találhat Kis újság, IG Metall és DIW.