Időváltozás: az EU továbbra is megosztott az órák jövőjét illetően!

Időváltozás: az EU továbbra is megosztott az órák jövőjét illetően!

2025. október 26-án az órák hajnali 3 órától hajnali 2 órára történő átállítása a téli időszámításra való átállást jelentette Európában. Ennek az EU-ban évek óta vitatott időváltoztatásnak történelmi gyökerei az első világháborúig nyúlnak vissza, amikor is energiatakarékosság céljából vezették be. Ezt követően, különösen az 1970-es években, az olajválság miatt, számos európai országban tartósan bevezették a nyári időszámítást. Ezt a szabályozást 1996-ban egységesítették az EU-ban, így az átállás dátumát március utolsó vasárnapjára, a visszaállítást pedig október utolsó vasárnapjára határozták meg 5min.at.

Ennek a gyakorlatnak az egészségügyi hatásai szintén központi témát képeznek a beszélgetésben. A kronobiológusok rámutatnak, hogy a nyári időszámítás és a normál idő közötti gyakori váltások sok ember természetes alvási ritmusát megzavarják. Tanulmányok, például egy amerikai tanulmány azt mutatják, hogy az ilyen változások negatív hatással lehetnek az egészségre, beleértve a szívrohamok gyakoriságának növekedését és a kórházi felvételek számának növekedését az időváltozás után. Az alváskutatók azt javasolják, hogy tekintsék a telet az egészségre kevésbé károsnak, és azt javasolják, hogy töltsön sok időt a szabadban a jobb alkalmazkodás érdekében tagesschau.de.

Egészségügyi terhek és társadalmi hatások

Az időváltozás egészségre gyakorolt ​​hatásai sokrétűek, és külön figyelmet érdemelnek. Különböző tanulmányok szerint bebizonyosodott, hogy a nyári időszámításra való átállás a munka- és közlekedési balesetek számának növekedésével jár. Ez jelentős egészségügyi kockázati tényezőt jelent. A társadalmi jet lag jelensége, amelyben a belső biológiai óra eltér a külső időtől, sok embernek okoz gondot. Az egészségügyi hátrányok ellenére egyesek a nyári időszámítást részesítik előnyben, mert az hosszabb estéket ígér nappali fénnyel. A Stanford Egyetem kutatói felfedezték tagesschau.de többek között az elhízás és az agyvérzés csökkentését is.

Az időváltoztatás eltörléséről szóló vitát nemrég Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök elevenítette fel, aki a végső megoldáson szeretne dolgozni. Az uniós országok között azonban továbbra sincs egyetértés abban, hogy a nyári vagy a téli időszámítást kell-e normál időnek tekinteni. Egy 2018-as felmérés szerint az uniós polgárok 84 százaléka ellenzi az időváltoztatást 5min.at.

A nemzetközi összehasonlítás is sokféle szabályozást mutat. Az olyan országok, mint Japán, Kína és India, nem vezettek be időmódosítást, míg Ukrajna 2024-ben már lemondott az óramódosításról, és vissza akar térni a normál időszámításhoz. Izlandon szintén soha nem vezették be a nyári időszámítást [spiegel.de](https://www.spiegel.de/forschung/zeitumstellung-auf-winterzeit-vor-oder-zuruec k-und-wann-wird-das-endlich-abgeschafft-alle-infos-a-197654ed-82e5-45ef-9170-4dcd2752f86e).

Összességében meg kell jegyezni, hogy az időváltozásról szóló vita továbbra is folytatódik, és figyelembe kell venni mind az egészségügyi szempontokat, mind a regionálisan eltérő preferenciákat. Végső soron a közeljövőben megszülethet egy átfogó megállapodás az állandó időszabályozásról, amely mind az állampolgárok jólétére, mind a gyakorlati szempontokra összpontosít.