Magyarország terrorcsoporttá nyilvánítja az Antifát: Orbán világos határokat húz!

Magyarország terrorcsoporttá nyilvánítja az Antifát: Orbán világos határokat húz!

Magyarország 2025. szeptember 27-én tett közzé először országos listát a terrorszervezetekről, ezen a listán szerepel többek között az Antifa mozgalom is. Orbán Viktor miniszterelnök ismertette azokat az intézkedéseket, amelyekkel fel kell lépni ezekkel a csoportokkal, mielőtt bűncselekményeket követnének el. A Hivatalos Lapban nemrég megjelent rendelet egyértelművé teszi, hogy csak olyan szervezetek vehetők fel, amelyek nem szerepelnek az EU vagy az ENSZ szankciós listáján. Ez lehetővé teszi, hogy Magyarország pénzügyi szankciókat szabjon ki a felsorolt ​​csoportokkal szemben, és feketelistára helyezze vagy kitiltsa az e csoportokhoz tartozó személyeket.

Orbán terrorista szervezetnek minősítette az Antifát és leányvállalatait, és hangsúlyozta, hogy megelőző intézkedésekre van szükség. „Az Antifa ellen fel kell lépnie, mielőtt bűncselekményt követne el” – mondta. Ez a besorolás Donald Trump amerikai elnök példáját követi, aki az Antifát is „terrorista szervezetnek” minősítette hétfőn a Charlie Kirk ultrajobboldali aktivista elleni szeptember 10-i halálos merényletet követően.

Reakciók és szakértői vélemények

Vegyesek a reakciók Magyarország kezdeményezésére. A szakértők rámutatnak, hogy az Antifa inkább politikai ideológia, mint szervezett csoport. Az Antifa terrorista szervezetté minősítése ezért ellentmondásosnak tekinthető. Azt is megjegyzik, hogy Magyarország korábban nem vezetett listát a terrorista csoportokról, ami az intézkedés újszerűségét hangsúlyozza.

Szijjártó Péter külügyminiszter azt követelte, hogy az Európai Unió kövesse az Egyesült Államok kormányát ebben a kérdésben, és az Antifát is nevezze „terroristaként”. Ez azt mutatja, hogy Magyarország érdekelt álláspontjának szélesebb körű nemzetközi támogatásában.

Tágabb kontextus

A politikai szélsőségek megítélése a jobboldali erőszak fokozódása miatt fontosabbá vált Európában. Az elmúlt években megszaporodtak a jobboldali terrortámadások, különösen Németországban, ahol nőtt a letartóztatott terrorgyanús személyek száma – derült ki a biztonsági hatóságok jelentéseiből, amelyek a jobboldali szélsőséges erőszakot kiemelt fenyegetésnek minősítik.

Az ultranacionalista és idegengyűlölő attitűdökhöz kapcsolódó társadalmi trendek hozzájárulhatnak a jobboldali szélsőséges erőszak növekedéséhez. Ebben az összefüggésben meg kell említeni az „incel” szubkultúra jelenségét, amely szintén egyre fontosabbá válik. Ezt a fejlődést gyakran elősegíti a közösségi média, amely lehetővé teszi a tartós radikalizálódást, és laza hálózatokat hoz létre.

A szakértők a jobboldali szélsőséges erőszakot és a jobboldali terrorizmust olyan jelenségnek tekintik, amely Európa-szerte elterjedt, és amelynek mértéke és megnyilvánulásai eltérőek. Tekintettel a szélsőséges mozgalmakat befolyásoló tényezők sokaságára, nehéz pontos előrejelzéseket adni a jövőbeli fejleményekről.

A közelmúlt magyarországi döntéseit tehát egy tágabb politikai kontextusban értelmezik, amelyben a szélsőségek kezelését – jobbról és balról egyaránt – egyre inkább a politikai napirend határozza meg.

Az európai jobboldali terrorista erőszak részletes elemzéséhez ld bpb.de. Szó lesz a különböző szélsőséges áramlatokkal járó kihívásokról és veszélyekről is, figyelembe véve a nemzetközi és nemzetbiztonsági helyzetet.

Az Antifáról és annak terrorista szervezetté való minősítéséről szóló vita továbbra is formálja majd a politikai diskurzust Európában. A megfigyelők kíváncsian várják, hogyan alakulnak ezek a helyzetek, és milyen további politikai és társadalmi következmények származnak majd belőlük.