Cem Özdemir a szarviharban: Vita a tabuk áttöréséről és az integráció kritikájáról!
A vita Cem Özdemir rovatáról: a baloldal muszlim sérelmekkel szembeni toleranciájának kritikája vitákat vált ki.
Cem Özdemir a szarviharban: Vita a tabuk áttöréséről és az integráció kritikájáról!
Új diskurzus lobban fel Németországban: egy szövetségi miniszter nyílt szöveggel felrázta a politikai színteret. A középpontban Cem Özdemir, a szövetségi mezőgazdasági miniszter áll, aki a „Frankfurter Allgemeine Zeitung” vendégcikkében az integráció és a fiatal muzulmán férfiak viselkedésének érzékeny témájával foglalkozik Németországban. Özdemir személyes megfigyeléseivel és lánya tapasztalataival, aki gyakran érzi magát zaklatva a közterületeken, olyan vitát vet fel, amely korábban számos körben tabunak számított.
Özdemir megjegyzései rávilágítanak a gyakran ki nem mondott problémára: Míg a bevándorlást gyakran csak a jobboldali radikalizmus szemszögéből nézik, a miniszter közvetlenül foglalkozik a patriarchális struktúrák és a nők muszlim kultúrákban betöltött szerepének kihívásaival. -től származó információk szerint www.focus.de Ez nemcsak súlyos kritikát, hanem a rasszizmusról és a szexizmusról szóló vita ösztönzésével kapcsolatos vádakat is hozott neki.
Ellentmondásos vélemények és heves viták
Cem Özdemir korántsem az első politikus, aki megszólalt ebben a kérdésben, de nyílt hozzáállását kifejezetten provokatívnak tartották. Az „etnikai fordulat arcának” minősített Özdemir szövege elismerést és éles kritikát is kivált. A kritikusok azzal vádolják, hogy erősíti a jobboldali narratívákat, és félelmeket szít a migránsokban.
Felhívását, hogy a bevándorlók ne csak tanulják meg a nyelvet, hanem tartsák be a törvényeket és szerezzenek munkát, sokan jobboldali retorikaként értelmezték. A „taz”-ban egy kommentben azzal vádolják, hogy a szélsőjobbra helyezi magát.
A társadalom reakciói
Érdekes módon Özdemir érvelését olyan emberek is értetlenül fogadják, akik maguk is migráns háttérből származnak. Ninve Ermagan diák, aki hasonló élményekről számol be, saját kulturális környezetében elutasítással találkozik, amikor sérelmekkel foglalkozik. Ez egy bizonyos képmutatást hoz felszínre – míg a nemek közötti kapcsolatokban elkövetett kihágásokat egyébként keményen elítélik, addig a tolerancia gyakran megjelenik ebben az összefüggésben.
Kevin Kühnert, az SPD főtitkára nyilvánosan is kifejti a muszlim férficsoportok homofóbiájával kapcsolatos tapasztalatait. Kijelentését mélyen őszintének tartják, és rámutat arra a változásra, amelyet sok politikus most végre be akar hozni diskurzusába. Ahogy Kühnert egy vitában kijelentette: "Természetesen a választókerületemben élő muszlimok többsége nem homofób. De azok, akik korlátozzák a szabadságomat, és nincs joguk hozzá."
Ez a nyílt eszmecsere azt mutatja, hogy még hosszú utat kell megtenni a harmonikus együttélés biztosításához, amelyben a problémákat nem elhallgatják, hanem aktívan kezelik. Tekintettel a heves vitákra, kiderül, hogy ezek a szavak támogatják-e a hosszabb távú változást.