A megvilágosodás ma: Visszahibás kultúra a veszélyben!

A megvilágosodás ma: Visszahibás kultúra a veszélyben!

Deutsches Historisches Museum, Berlin, Deutschland - A berlini német Történelmi Múzeumban a "Megvilágosodás egy soha nem készített folyamat" című új kiállítás a mai napig megnyílik. Egy érdekes beszélgetésben, Liliane Weissberg kurátorral, elmagyarázza, hogy az oktatás témái, különösen az okról és a szabadságról szóló vita, miért vannak aktuális.

"Van olyan nézeteltérés, amely produktívvá válik. Ön megbeszélés alatt áll" - mondja Weissberg, miközben a megvilágosodás vita kultúrájáról beszél. Ez a történelmi mozgalom olyan alapvető kérdésekkel foglalkozott, mint például az egyenlőség és az emancipáció, amelyek ma még mindig fontosak. De ezeket a követelményeket nem hajtották végre a múltban, ami a mai kérdésekhez vezet: Miért voltak akkoriban kudarcok, és hogyan tudjuk felismerni a releváns állításokat ma?

A megvilágosodás kezdete

A megvilágosodás során bekövetkezett kritika elsősorban a politikai és egyházi intézmények ellen irányult. Ezt az időt a megfontolás alakította ki: Hogyan működhet egy etikai rendszer egyházi dogmák nélkül? A reformok sürgetése és a változások iránti igény alakította a társaságot abban az időben.

A megvilágosodás fontos eleme volt a lehetőség a tudás terjesztésére. Az olvasási kompetencia növekedett, és a nők is hozzáférhetnek a könyvekhez. A hatalmas nyomtatott termékek és számos újság elárasztotta a társadalmat, különösen a francia forradalom alatt. "A forradalom első évében 300 újságot alapítottak Párizsban" - magyarázza Weissberg. Ezek a fejlemények teret teremtettek a viták számára, amelynek bizonyos párhuzamos a társadalmi hálózatok megjelenése révén.

Az akkori gondolatok egy példája egy olyan verseny, amelyet Nagy Frederick szervezett. A központi kérdés a következő volt: "Hasznos -e az emberek megcsalása?" Ez a dilemma továbbra is releváns, ha a mai kihívásokat hamis hírek és dezinformáció veszi figyelembe.

A megvilágosodás ambivalenciái és kihívásai

Weissberg rámutat arra a problémára is, hogy a megvilágosodott uralkodók, mint például a Nagy Frederick és a Bécsben II. Joseph, gyakran foglalkoznak a megvilágosodás alapelveivel. Toleranciája gyakran papíron maradt, míg a diszkriminatív törvények és az edikták korlátozták a kisebbségek jogait.

A haladás mellett azonban a megvilágosodás veszélyeket is okozott. Az olyan kritikusok, mint Max Horkheimer és Theodor Adorno, azt állították, hogy a megvilágosodás hozzájárult a rasszizmus és a 20. század egyéb borzalmainak fejlődéséhez. A gyűjtés és rendezés folyamata, amely a megvilágosodásra jellemző volt, veszélyes lehet, ha hierarchiák létrehozásához és az emberek kategóriákba osztásához vezet.

"Ha az emberi koponyákat rendszerben rendezi, a faji elméletek alapja merül fel" - magyarázza Weissberg. Ez a történelmi reflexió elengedhetetlen a mai kihívások jobb megértéséhez.

"Ha már nem hiszünk a beszéd- és az egyenlőség fontosságában, akkor megkérdőjelezhető módon megyünk" - mondja Weissberg. Hangsúlyozza, hogy az oktatást folyamatos folyamatnak kell értelmezni, amely folyamatos figyelmet és részvételt igényel.

A Német Történelmi Múzeum kiállítása 2024. október 18 -tól 2025. április 6 -ig látható, és ösztönzi a megvilágosodás tanításainak tükrözését és a jelenlegi viták vezetését ezeknek az időtlen témáknak. A teljes interjú Liliane Weissberg kurátorral az RBBKULTUR programjában jelent meg, amely a megvilágosodás izgalmas feltárását jelzi.