Stockholm megaprojektbe kezd: évi 800 000 tonna CO₂ kibocsátása!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

A Stockholm Exergi 13 milliárd svéd koronát fektet be a CO₂-leválasztó üzembe; Az építkezés 2025-ben kezdődik, az üzembe helyezés 2028-ban a klímacélok elérése érdekében.

Stockholm megaprojektbe kezd: évi 800 000 tonna CO₂ kibocsátása!

2025. március 27-én a Stockholm Exergi bejelentette az egyik legnagyobb biogén szén-dioxid leválasztó és tároló létesítmény megépítését. A fontos projekt beruházási összege 13 milliárd SEK. Az építkezés azonnal megkezdődik, és a létesítmény várhatóan 2028-ban kezdi meg működését. Évente 800 000 tonna CO₂-leválasztást és -tárolást terveznek, ami jelentősen hozzájárulhat az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez.

Az új erőmű helye a stockholmi Värtaverket hőerőmű melletti energiakikötőben található. Ezt a stratégiai döntést az állami támogatás és a negatív szén-dioxid-kibocsátási egységek megvásárlása motiválta. A Stockholm Exergi a Northern Lights partnert választotta a CO₂ szállítására és tárolására, hogy biztosítsa a projekt hatékonyságát és biztonságát.

Technológia és fenntarthatóság

A CO₂ megkötésére használt technológia gyökerei az 1970-es években nyúlnak vissza, és egy 2019 óta működő tesztüzemen keresztül fejlesztették tovább. A leválasztott CO₂ tartósan tárolódik és mineralizálódik a tengerfenék alatti kőzetben. Ez a lépés kulcsfontosságú az éghajlati célok és a nettó nulla kibocsátás eléréséhez.

A már működő Värtaverket hőerőmű fenntartható hőt és villamos energiát termel erdészeti és fűrészüzemi hulladékból, és több mint 800 000 embernek lát el hőt Stockholmban, 3000 kilométer hosszú távfűtési hálózattal. Ez az infrastruktúra jól mutatja a Stockholm Exergi meglévő elkötelezettségét a fenntartható energia megoldások iránt, amelyet Stockholm városa és egy európai nyugdíjalapok konzorciuma támogat.

Nemzetközi perspektívák és a CCS szerepe

A szén-dioxid-leválasztási és -tárolási (CCS) technológiák fejlesztése és megvalósítása nemcsak Svédországban, hanem nemzetközi szinten is nagy jelentőséggel bír. A Wirtschaftsdienst jelentése szerint a CCS egyre nagyobb elfogadottságot nyer, különösen az EU-ban, ahol a kibocsátáscsökkentés szükséges eszközeként ismerik el. A „nehéz és elkerülhetetlen kibocsátás” kérdése központi szerepet játszik, mivel ezeknek a fogalmaknak pontos meghatározása szükséges a CLT sikeres megvalósításához.

Számos nemzetközi CCS-projekt működik már, köztük az első projekt Norvégiában (1996 óta Sleipner) és más országokban, például az Egyesült Államokban, Kanadában, Brazíliában, Kínában és Szaúd-Arábiában. A globális CCS Intézet 2023-ban összesen 41 működő projektről számolt be, amelyek mintegy 49 millió tonna CO₂-t kötöttek le.

Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a CO₂ szállítási és tárolási infrastruktúra bővítése elmaradhat a követelményektől, amit a nemzetközi közösségnek alaposan mérlegelnie kell. Németországban korábban a CCS szabályozására helyezték a hangsúlyt, a kereskedelmi felhasználás 2012-től egészen a közelmúltig tiltva volt. Ezek a korlátok veszélyeztethetik az éghajlati célok elérését, mivel a CLT-re egyre inkább egy átfogó éghajlat-változási stratégia részének tekintenek.

Összességében a CO₂ leválasztása és tárolása szükséges, de korlátozott mértékben járul hozzá az éghajlatvédelemhez. Kulcsfontosságú, hogy továbbra is folytassuk a hagyományos éghajlat-változási fellépéseket, és a CLT-t egy integrált megközelítés részének tekintsük. A nehezen elkerülhető kibocsátások meghatározásának és végrehajtásának átláthatósága és egyértelműsége szintén fontos a globális klímapolitika jövőbeli sikere szempontjából.