Amerika legnagyobb exportőre már az összeomlás, majd a vámok szélén állt

Amerika legnagyobb exportőre már az összeomlás, majd a vámok szélén állt

A Boeing számos problémával szembesült az elmúlt hat évben. Az új tarifák – a már érvényben lévőkhöz hasonlóan – újabb súlyos csapást mérhetnek a gyengélkedő társaságra. Tekintettel a Boeing, mint a legnagyobb amerikai exportőr fontosságára, ez az egész gazdaságra is hatással lehet.

A vámok következményei a Boeingre és az Egyesült Államok piacára

A Boeing repülőgépek ára jelentősen emelkedhet, ha más országok saját vámokat vetnek ki az amerikai árukra. Az USA-ban érvényes tarifák a repülőgépek gyártási költségeit is megnövelhetik, mivel a Boeing erősen függ a nemzetközi beszállítóktól. Ezek a kihívások a meglévő problémákon felül állnak, ideértve a biztonsági és minőségi hiányosságokat, amelyek repülőgép-balesetekhez és berendezések leálláshoz vezettek, valamint egy sztrájkot, amely a tavalyi év végén két hónapra leállította a termelést. A repülőgépek iránti kereslet csökkenése a Covid-19 világjárvány idején szintén nehéz helyzetbe hozta a vállalatot.

Gazdasági megfontolások és a légiközlekedési ágazat jelentősége

Ron Epstein, a Bank of America repülőgép- és űrkutatási elemzője megjegyzi: "Ha egy nettó alapon exportáló feldolgozóiparra gondol, akkor miért kell büntetni?" Már megkondulnak a vészharangok egy esetleges recesszióról az USA-ban. A repülőgépekre és alkatrészekre kivetett vámok számos repülőgépgyár és beszállítóik termelésére hatással lehetnek, tovább gyorsítva a gazdasági visszaesést.

A számos kihívás ellenére a Boeing becslése szerint a vállalat közvetve és közvetlenül 1,6 millió munkahelyet támogat, köztük közel 150 000 saját alkalmazottat az Egyesült Államokban. A közvetlen gazdasági hatáson túl a Boeing és az európai versenytárs Airbus problémái az egész globális légiközlekedési ágazatot is érinthetik. Az új sugárhajtású repülőgépek szállításának késése sújthatja a munkaerő-felvételt az iparágban.

A repülőgép-szállítások jelenlegi fejleményei

A Boeing szerda hajnalban közli az első negyedéves pénzügyi eredményeket, a vezetők pedig később délelőtt beszélnek a befektetőkkel. A tarifák minden bizonnyal problémát jelentenek majd, de hogy mekkora hatást gyakorolnak majd, az majd kiderül. A fennálló problémák első jele a múlt hétvégén vált nyilvánvalóvá, amikor a kínai Boeing gyár két repülőgépét visszaküldték a seattle-i gyártóüzembe, ahelyett, hogy kínai ügyfeleknek szállították volna őket. A visszatérés az amerikai importra kivetett 125%-os büntetővámhoz köthető, ami válasz az amerikai 145%-os, a legtöbb kínai importra kivetett vámra.

Kína piaca és a kereskedelmi vita hatásai

Kína a kereskedelmi repülőgépek legnagyobb és leggyorsabban növekvő piaca. A Boeing elemzése szerint a kínai légitársaságok várhatóan 8830 új repülőgépet vásárolnak a következő 20 évben, ami a globális kereslet 10-15%-át jelenti. Ám az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi feszültségek miatt a Boeing már elvesztette a helyét az európai rivális Airbusszal szemben. A 2017-ben és 2018-ban leadott 122 Boeing-repülőgép-megrendelésből a szám a következő hat évben mindössze 28-ra esett vissza, amelyek többsége árufuvarozásra vagy kínai vállalatoktól származó lízingre vonatkozott.

Az ellátási lánc problémái és a növekvő költségek

A Boeing nem tud egyszerűen repülőgépeket építeni egy másik, az Egyesült Államokon kívüli gyárban a vámok elkerülése érdekében, mert a cég az ország legnagyobb exportőre, és más országokban nem szerel össze repülőgépeket. A kereskedelmi repülőgépek körülbelül 80%-a külföldi légitársaságok kezébe kerül. A Boeing vezérigazgatója, Kelly Ortberg legutóbbi kongresszusi vallomásában kijelentette: "A szabad kereskedelem kulcsfontosságú számunkra. Hosszú távú, jó minőségű munkahelyeket teremt az Egyesült Államokban."

A Boeingnek továbbra is hatalmas 195 repülőgép-hátraléka van a kínai légitársaságoktól, és 678 egyéb meg nem erősített megrendelés is – amelyek közül sok Kínából is származhat. Még ha törlik is a Kínából érkező repülőgép-megrendeléseket, a vállalatnak több éves globális lemaradása van, amely lehetővé teheti számára, hogy alternatív vevőket találjon. Ha azonban más országokban is vámokat vetnének ki az amerikai repülőgépekre, ez még nehezebbé válhat.

A termelési költségek növekedése és a beszállítókra gyakorolt ​​hatás

A Boeing kihívásai azonban nem korlátozódnak a repülőgépek értékesítésére és szállítására; maga az épület is érintett lehet. A cég külföldi alkatrészekre támaszkodik, amelyek a repülőgépek tartalmának mintegy 80%-át teszik ki. Például a 787 Dreamliner – a Boeing legértékesebb és legdrágább repülőgépe – szárnyai Japánból származnak. A problémát tetézi az új amerikai szolgáltatók hosszú tanúsítási ideje, amely akár egy évet is igénybe vehet.

Ez azt jelenti, hogy a Boeing továbbra is külföldi alkatrészekre támaszkodik, ami tovább növeli a már amúgy is 50-100 millió dolláros repülőgép építésének költségeit. Továbbra sem világos, hogy van-e olyan Boeing-ügyfél, aki hajlandó viselni ezeket a többletköltségeket. Ezenkívül olyan beszállítók, mint például a Spirit AeroSystems, amelytől a Boeing alkatrészeket szerez be, már figyelmeztették a befektetőket, hogy „jelentős kételyeik vannak” az üzletben maradással kapcsolatban. Ha a pénzügyi helyzet tovább romlik, annak messzemenő következményei lehetnek az egész légiközlekedési szolgáltató ágazatra nézve.