A rászoruló Balti -tenger: A zsíros nyálkahártya fenyegeti a nyaralókat és az ökoszisztémát!

Unterwasserfotograf Morten Ramussen schildert alarmierende Zustände in der Ostsee, wo schleimige Algenteppiche Ökosystem und Urlauber bedrohen.
A víz alatti fotós, Morten Ramussen a Balti -tenger riasztó körülményeit írja le, ahol a nyálkás algák szőnyegek veszélyeztetik az ökoszisztémát és a nyaralókat. (Symbolbild/DNAT)

A rászoruló Balti -tenger: A zsíros nyálkahártya fenyegeti a nyaralókat és az ökoszisztémát!

Ostsee, Deutschland - A víz alatti fotós, Morten Ramussen, aki 50 éve búvárkod a Balti -tengeren, riasztó változásokat talált a tengeri ökoszisztémában. Az [OE24] szerint a Balti -tenger kiábrándító állapotban szenved, amelyet egy nyálkás, ragadós tömeg alakít ki, amely sok helyen megtalálható. Ez az algasta anyag nemcsak károsítja az ökoszisztémát, hanem számos tengeri lény számára is végzetes. A sűrű algák alatt nincs látható élet - sem a halak, sem a növények. Ehelyett van egy homokos tengerfenék, amely alig kínál életkörülményeket a fény blokádja miatt.

A Balti-tenger problémáját évtizedek óta ismerték, és ökológiai csapadéknak nevezik. Az algák szőnyegei, amelyek elsősorban szálakhoz hasonló barna algákból állnak, a növekvő tengeri hőmérséklet és az éghajlatváltozás eredményei. Rasmussen arról számol be, hogy ezeknek az algáknak végzetes következményei vannak, mivel kellemetlen tapasztalatokat ragaszkodnak a búvárruhákhoz, a légző eszközökön és a kamerákhoz.

Az algavirág okai és következményei

A [Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség] kifejtése szerint az algák növekedése szorosan kapcsolódik az emberek tápanyagszennyezéséhez. A nagy tápanyagok, különösen a nitrogén és a foszforellátás biztosítja, hogy a Balti -tenger algák jelentősen növekedjenek. Ezek a virágok az oxigént használják haldoklásuk után, amely a tengerfenéken az úgynevezett "halálzónákban" végződik, amelyben a magasabb élet már nem lehetséges.

Ezeknek a halálos zónáknak a kibővítése az elmúlt 100 évben tízszeresére nőtt. Ennek oka a mélyvíz stagnálási körülményei, amelyeknek a sós, oxigén -területén lévő víz és a több só -emelt víz közötti határ körülbelül 60 méter mélységben van. Ez a határ akadályozza az anyagok cseréjét, beleértve az oxigént, és így megerősíti az eutrofizáció problémáját.

Az intézkedések igénye

A helyzet sürgősen figyelmet igényel a jövőbeli károk elkerülésére. Annak érdekében, hogy ellensúlyozzuk a hatalmas algák virágát és a kapcsolódó negatív hatásokat, elengedhetetlen a tápanyagbevitel csökkentése. Ez az egyetlen módja annak, hogy ellensúlyozzuk az algák jövőbeli növekedését és azok következményeit, amelyek befolyásolják a Balti -tenger ökológiai egyensúlyát.

Összefoglalva, elmondható, hogy a Balti -tenger aggasztó állapota hatással van mind a tengeri biodiverzitásra, mind a nyaralók szabadidős lehetőségeire. A fotósok, például a Morten Ramussen megfigyelései kritikus fényt vetnek az ökológiai változásokra, amelyeket sürgősen meg kell vizsgálni az egyedi tenger egészségének biztosítása érdekében. Végül is a Balti -tenger az óceánok alatti gyermekek egyik problémája, különösen a környező iparosodott országok és a globális globális felmelegedés befolyása miatt.

Details
OrtOstsee, Deutschland
Quellen