Szakértő figyelmeztet: háború a NATO és Oroszország között – visszaszámlálás 2027-ig!

Szakértő figyelmeztet: háború a NATO és Oroszország között – visszaszámlálás 2027-ig!

Egy brit katonai szakértő, Ed Arnold, a Royal United Services Institute (Rusi) munkatársa legutóbbi kommentárjaiban kiemelte az Oroszország és a NATO közötti katonai konfliktus valós veszélyét. Arnold szerint egy ilyen háború már 2027-ben kitörhet, és a Baltikum célpontja lehet, mint lehetséges gyújtópont. Ez aggasztó kérdéseket vet fel a NATO-országok, különösen Németország fegyverkezési stratégiájával kapcsolatban.

A Bundeswehrnek sürgősen gyorsabban kell végrehajtania védelmi kiadásait, ahelyett, hogy tíz évre nyúlna. Arnold a bevált fegyverrendszerek készleteinek gyors bővítését kéri, különösen a tüzérségi lőszerek területén. Az ajánlott fegyverrendszerek közé tartozik például a Taurus cirkálórakéta, a Leopard 2 A8 fő harckocsi és a Boxer páncélozott szállítójármű, amelyek mindegyike kulcsfontosságú a jövőbeni hadműveleti képesség szempontjából.

Fegyverzeti beruházások és katonai felkészítés

Arnold kiemeli, hogy az olyan légvédelmi rendszerek, mint az IRIS-T és a Gepard légvédelmi harckocsi rendkívül hatékonynak bizonyultak az ukrajnai konfliktusban. Hangsúlyozza, hogy Németországnak fel kell hagynia a technológiailag kiváló amerikai fegyverrendszerek, például az F-35 és a Patriot légvédelem beszerzésének ötletével. Ehelyett robusztus, megbízható rendszereket kell nagy számban gyártani. Különösen a drónok növekvő jelentősége a modern hadviselésben a termelési kapacitás jelentős növelését teszi szükségessé Németországban.

A Suwalki-szakadékot, a Lengyelország és Litvánia közötti szárazföldi összeköttetést a konfliktus lehetséges kiváltójaként azonosítják. Arnold arra is figyelmeztet, hogy a NATO-országok és Oroszország közötti nem szándékos katonai félreértések vagy eszkalációk bármikor komoly konfliktushoz vezethetnek.

NATO és katonai mobilitás

2014 óta a NATO középpontjában a hiteles elrettentés és védelem helyreállítása áll. Ez a stratégia jelentős módosításokat igényel a katonai erőelosztásban és a döntéshozatali folyamatokban. A válságkezelés hosszú szakasza után a szövetségi védelemhez való visszatérés új sürgősséget kapott a NATO-parancsnokságok és létszámcsökkentés révén, hogy továbbra is ténylegesen lehessen folytatni a „szükségháborúkat”.

Ezzel összefüggésben egyre fontosabbá válik a NATO Készenléti Kezdeményezés 4-30, amelynek célja 30 harci repülőgép-század, 30 nagy hadihajó és 30 harci zászlóalj üzembe helyezése 30 napon belül. A NATO-stratégia központi témája továbbra is a katonai mobilitás, amelyet az infrastrukturális kihívások és a szabályozási követelmények nehezítenek. A NATO-országok fokozták gyakorlataikat a nagyobb egységek áthelyezésére, hogy jobban felkészüljenek az esetleges veszélyekre.

Tekintettel a feszült geopolitikai helyzetre és Arnold figyelmeztetéseire, a NATO-országok gyors és határozott reakciója szükséges Európa biztonságának biztosításához. Arnold szerint az Oroszországgal való konfliktus 2027-ben valósággá válhat, ha nem tesznek azonnal megfelelő intézkedéseket.

A NATO előtt álló mai kihívások közül sok a hidegháború vége óta bekövetkezett stratégiai változások eredménye. A szövetségen belüli bizalom és hitelesség erősítése érdekében elengedhetetlenek a reformok és a katonai struktúrák kiigazítása.

Hogyan Vienna.at jelentések szerint a nemzetközi biztonsági helyzet sok ország számára aggasztó. A NATO-országok és Oroszország között továbbra is fennáll a fegyveres konfliktus lehetősége, amelyet a geopolitikai feszültségek tovább táplálnak. Az államok és szövetségek, különösen a NATO felkészültsége döntő fontosságú az ilyen fenyegetésekkel szemben.

Ed Arnold sürgősen figyelmeztet egy jelentésben nau.ch hogy a balti-tengeri konfliktus gyorsan eszkalálódhat, és proaktív intézkedéseket tesz szükségessé. Ezeket a nézeteket támasztják alá a stabil védelmi stratégiák szükségességére vonatkozó elemzések, mint amilyen a mostani is swp-berlin.org bemutatják, alátámasztják.