Zöld pecsétek a tesztben: az élelmiszerekbe vetett bizalom rohamosan csökken!

Zöld pecsétek a tesztben: az élelmiszerekbe vetett bizalom rohamosan csökken!

A Greenpeace környezetvédelmi szervezet riasztó tanulmányt tett közzé a sok fogyasztó számára nagy jelentőségű élelmiszer-pecsétekről. A Greenpeace megállapításai szerint a vizsgált 42 élelmiszercímkének több mint negyede nem megbízható. Melanie Ebner, a Greenpeace mezőgazdasági szakértője kifejtette, hogy a címkék sokasága zavart okoz a vásárlás során, és a fogyasztóknak valódi, átlátható információkra van szükségük ahhoz, hogy fenntartható döntéseket hozzanak. Ez az eredmény kéz a kézben jár egy felméréssel, amely azt mutatja, hogy a válaszadók 64 százaléka fontosnak tartja a minőségi címkéket, de több mint 60 százalékuk aggódik a zöldmosással kapcsolatban. Ezek a fenntartások azt jelentik, hogy sokan kevesebb figyelmet fordítanak a pecsétekre élelmiszervásárláskor, ahogy az elemzés is mutatja.

A vizsgálat eredményei

A Greenpeace felülvizsgált minőségi védjegy útmutatójában különféle minőségi pecséteket elemeztek. Megállapította, hogy egyes címkék, mint például a halakra vonatkozó MSC-címke és a pálmaolajra vonatkozó RSPO-címke, negatív hatással lehetnek a környezetvédelmi célokra. Másrészt vannak olyan megbízható minőségi védjegyek, mint a Demeter és a Bio Austria, amelyeket példaképnek tartanak. A Greenpeace ezért azt követeli, hogy a tervezett EU "zöld követelések" irányelve egyértelművé tegye, hogy a vállalatok csak tudományosan tesztelt fenntarthatósági ígéreteket tehetnek. Ez azt jelenti, hogy a „fenntartható” és a „klímabarát” kifejezések a jövőben csak akkor használhatók, ha valóban megfelelnek az átlátható normáknak, amelyekről jelenleg még tárgyalások folynak. Ez a kezdeményezés segíthet növelni a fogyasztók élelmiszercímkékbe vetett bizalmát, és egyértelművé teheti.

Az elemzés azt is kimutatja, hogy Ausztriában évente 450 000 tonna sertéshúst állítanak elő, bár a Tierschutz Austria új tanulmánya is kritikus megjegyzéseket fogalmaz meg a húscímkékkel kapcsolatban. Hasonló problémák jelennek meg itt is, hiszen a címkék 40 százaléka nem tartalmaz állatjóléti információt, míg csak 14 százalékuk garantálja a magasabb színvonalat. Ezek a problémák rávilágítanak arra, hogy az élelmiszeriparban sürgősen meg kell reformálni az átláthatósági szabványokat, hogy megalapozott vásárlási döntéseket lehessen hozni, ahogy azt a Greenpeace szakértői is hangsúlyozzák.

Olvasson róla bővebben krone.at és ots.at.