Netanjahu Magyarországon: figyelmen kívül hagyták az elfogatóparancsot – Orbán fogadja a miniszterelnököt!

Netanjahu Magyarországon: figyelmen kívül hagyták az elfogatóparancsot – Orbán fogadja a miniszterelnököt!

A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) novemberi nemzetközi elfogatóparancsa ellenére ma, 2025. április 3-án elérte Magyarországot Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök. Nem sokkal 2 óra 30 perc után érkezett a budapesti repülőtérre, ahol Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter köszöntötte. Netanjahu megbeszélésre érkezett Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel. Orbán korábban határozottan elítélte az elfogatóparancsot, és látogatásra hívta Netanjahut.

A jogi következmények jelentősek. Az ICC elfogatóparancsa a Gázai övezetben történt eseményekhez kapcsolódik. Több mint 120 állam, köztük Németország köteles végrehajtani az elfogatóparancsot, ha Netanjahu belép a területükre. Izrael és az USA azonban nem tagjai az ICC-nek, ezért nem kötik őket. Magyarországot továbbra sem nyűgözik le az ICC döntései, hiszen 2001-ben ratifikálta a Római Statútumot, de alkotmányos aggályok miatt hivatalosan soha nem fogadta el.

Nemzetközi reakciók

Azt a hitet, hogy Netanjahut nem tartóztatják le Magyarországon, megerősíti egy prominens németországi politikai szereplő támogatása. Friedrich Merz, a leendő kancellár azt ígérte, hogy Németországban találkozik Netanjahuval, és biztosította, hogy ott nem tartóztatják le az izraeli miniszterelnököt. Ez nemcsak az Európán belüli politikai álláspontokat tisztázza, hanem kérdéseket vet fel a nemzetközi joggyakorlat érvényességével kapcsolatban is.

A Nemzetközi Büntetőbíróság, amely 2002-ben kezdte meg működését, egy független nemzetközi szervezet, amelynek joghatósága kiterjed a Római Statútumban részes államokra. Ez az alapokmány, amelyet 1998-ban 120 állam írt alá, a Bíróság munkájának alapvető jogalapja. Az ICC joghatósága kiterjed a legsúlyosabb bűncselekményekre, például a népirtásra, a háborús és az emberiesség elleni bűncselekményekre. Az ICC egyik fő feladata a nemzeti joghatóság kiegészítése, nem pedig helyettesítése.

A Netanjahu és az ICC körül kialakult helyzet rávilágít a nemzetközi jog területén folytatott nemzetközi együttműködésből adódó kihívásokra. Különösen létezik a komplementaritás elve, amely biztosítja, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság csak akkor tudjon fellépni, ha az államok nem hajlandók vagy nem képesek büntetőeljárást indítani súlyos bűncselekmények esetén. Ezek a keretfeltételek bonyolult jogi és diplomáciai vitákat szülnek, amelyek mind az államok közötti politikai kapcsolatokat, mind a nemzetközi testületek hitelességét érintik.

Ebben az összefüggésben Németországnak az ICC aktív tagállamaként betöltött szerepe is világossá válik. Németország jelentős szerepet játszott a Római Statútum kidolgozásában, és a Bíróság egyik legnagyobb közreműködője. Világos jogi helyzettel és egy nemzetközi büntető törvénykönyv elfogadásával Németország célja az alkotmányos elvek betartása és a nemzetközi kötelezettségek teljesítése.

Netanjahu mai Magyarországra érkezése nemcsak a nemzetközi jog alkalmazását veti fel kérdésekben, hanem rávilágít a nemzetközi közösségben tapasztalható feszültségekre is, különös tekintettel a háborús bűnök üldözésére és a nemzetállamok felelősségére.

Amíg Netanjahu Magyarországon tartózkodik, továbbra is nyomás nehezedik a nemzetközi intézményekre, például az ICC-re, hogy kikényszerítsék az emberi jogok megsértése miatti teljes felelősségre vonhatóságot és a globális jogrend fenntartását. Ezek a fejlemények a nemzetközi jogi normák tekintélyének és hatékonyságának döntő próbáját jelentik.

Az ICC-vel és működésével kapcsolatos további információkért látogasson el ide külügyminisztérium.

A cikk jelentések alapján készült Bécs.at.