Fókuszban az akadémiai szabadság: megengedett minden, ami nem árt?
Tim Henning filozófus a DIE ZEIT-ben arról beszél, hogyan kell egyensúlyban tartani az akadémiai szabadságot és az erkölcsöt a kutatásban.
Fókuszban az akadémiai szabadság: megengedett minden, ami nem árt?
Ébredjetek kultúrharcosok! Tim Henningnek, digitális korunk filozófusának egyértelmű üzenete van: a tudománynak élveznie kell a szabadságát, ne tántorítsa el az erkölcsi nyavalygást. Legújabb, Tudományos szabadság és erkölcs című művében bátran felfedi, hogy a tudományos ismereteket nem szabad erkölcsi aggályokkal gátolni. Végül is mi a fontosabb: az igazság vagy a felháborodás átmeneti felkiáltása?
Henning provokatív témákat tárgyal, köztük Charles Murray vitatott genetikai téziseit. Itt világossá válik: Az erkölcsi kritika megengedett, de soha nem lehet az utolsó szó a tudás fejlesztésében. Új perspektívával azt állítja, hogy a tudománynak csak akkor kellene az etikai szempontokra összpontosítania, amikor a „hibák költségei” rendkívül magasak. Ez azt jelenti, hogy gondosan mérlegelni kell a lehetséges károkat. Lenyűgöző megközelítés, amely vitára hív!
Miért fontos az akadémiai szabadság?
Henning újragondolásra szólít fel: az akadémiai szabadságot differenciáltan kell szemlélni, távol az egyszerű kultúrharctól, amely gyakran jellemzi a nyilvános vitát. A könnyelműség és a humoros anekdoták helyett mélyreható elemzéssel találkozik az olvasó. Igen, nem az ő könyve a legfényesebb lapozó, tele szórakoztató mondanivalóval, de képes magával ragadni az olvasókat. Napjaink sürgető kérdéseire végre komolyan kell válaszolni, és Henning pontról pontra erre igyekszik tenni.
Munkája időt és teret kíván teremteni a tudományos szabadság értékéről szóló komoly vitához. Ahogy a körülöttünk lévő világ belegabalyodik a kultúrháborúba, Henning egy tényszerű, elfogulatlan megközelítést hirdet, amely mind a gondolkodókra, mind a szkeptikusokra összpontosít. Egy könyv, ami elgondolkodtat!