Wölbitsch bírálja az SPÖ-t és a Neost: Hol van a demokrácia?

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

Markus Wölbitsch bírálja az SPÖ-t és a Neos-t a demokrácia és az ellenzék kezelése miatt a 2025. április 25-i állami parlamenti ülésen.

Wölbitsch bírálja az SPÖ-t és a Neost: Hol van a demokrácia?

Markus Wölbitsch, a Bécsi Néppárt klubelnöke élesen bírálta az SPÖ-t és a Neost. Egy közelmúltbeli nyilatkozatában a közelgő választások előtti cselekedeteiket „a demokrácia rossz megértésének” minősítette. Wölbitsch azzal vádolja a két pártot, hogy az eljárási szabályzat módosításával csorbítják az ellenzék jogait. Ezek a változtatások azt eredményezték, hogy az ellenzék megakadályozta a törvényjavaslatok azonnali második olvasatának megtartását az állami parlament tegnapi ülésén.

E második olvasat lefolytatásához kétharmados többségre lett volna szükség. Ám annak ellenére, hogy komoly kételyek merültek fel az ülés megfelelő meghívásával és lebonyolításával kapcsolatban, az SPÖ és a Neos továbbment. Ennek eredményeként az ellenzék elhagyta az üléstermet. Wölbitsch elmondta, hogy az SPÖ és a Neos bosszantónak találja az irányítást, és megpróbálják elhallgattatni a kritikát. Ezek az incidensek rávilágítanak a politikai légkör jelenlegi feszültségeire.

Demokrácia átalakulóban

A demokrácia meghatározása összetett és változó. Történelmileg ez a kifejezés küzdelmét mutatja. Platón és Arisztotelész alkotta meg a demokrácia kifejezést: a „demos” a népet jelenti, míg a „kratein” azt jelenti, hogy uralkodni kell. Érdekes módon Arisztotelész a demokráciát az uralkodás káros formájának tekintette, és idealizálta a „politikát”, egy olyan koncepciót, amely a különböző érdekek közötti egyensúlyra törekszik. A demokrácia eszméi az évszázadok során fejlődtek ki, olyan gondolkodók hatására, mint Rousseau, Hobbes és Montesquieu, olyan modern meghatározásokig, amelyek a népuralom és kontroll elemeit hangsúlyozzák.

Ma értjük, hogy a demokrácia alapvető jellemzői a szabadság, az egyenlőség és az ellenőrzés, a demokrácia modern definíciói pedig eljárási és tartalmi szempontokat egyaránt kiemelnek. Vannak azonban hibás demokráciák is, amelyekben ezek a minimumkritériumok nem teljesülnek, mint például a hibás demokráciának számító Magyarország, vagy a zárt autokráciák közé sorolt ​​országok, például Törökország és Oroszország. A demokrácia elfogadottsága és szubjektív elképzelései döntő szerepet játszanak stabilitásában.

A politikai nevelés kulcsfontosságú

Az ilyen fejlemények hátterében a politikai nevelés központi jelentőségű a demokrácia alapjainak megerősítése és a szélsőséges attitűdök ellensúlyozása érdekében. Egyre nagyobb a közvélemény igénye az intenzívebb politikai oktatásra a demokratikus értékek megszilárdítása érdekében. A kormányzati programok és oktatási tervek kiigazítása folyamatban van a megfelelő oktatási gyakorlatok iskolai előmozdítása és a formális oktatáson kívüli megerősítése érdekében.

A jelenlegi kihívások tükröződnek a politikai nevelés folyamatában, amelyben a demokráciáról és az oktatásról alkotott elképzelések ütköznek egymással. Egyre inkább megkérdőjelezik az 1976-os Bechersbach-konszenzust, amely a demokrácia társadalmi és liberális felfogása közötti konfliktusokból fakadt. Ebben az összefüggésben a politikai nevelést a demokratikus attitűd előmozdításának és a meglévő hatalmi struktúrák kritikus vizsgálatának eszközének tekintik.

A szövetségi kormány kezdeményezte a demokrácia előmozdításának törvényét is, amely várhatóan 2023-ban lép hatályba. A törvény célja a szélsőségesség elleni intézkedések megszilárdítása és a demokratikus struktúrák megerősítése. Az állampolgári nevelést a szélsőségek megelőzésének megelőző eszközének is tekintik, és így központi szerepet játszik a demokratikus értékek megőrzésében.

Tekintettel a jelenlegi politikai fejleményekre és a demokrácia megértésének kihívásaira, kulcsfontosságú, hogy a politikai nevelés hatékonyságát folyamatosan újratárgyalják az állami és a hatékony civil társadalom követelményei közötti feszültségben. A demokrácia összetettsége megköveteli, hogy a politikai szereplők ne csak tisztában legyenek vele, hanem hajlandóak legyenek aktívan részt venni a demokratikus folyamatok alakításában.

Ha többet szeretne megtudni a politikai fejleményekről és a demokrácia fogalmáról, kérjük, keresse fel a következő cikkeket: ots.at, bpb.de (A demokrácia veszélyben) és bpb.de (politikai nevelés).