Az OMV által okozott klímakár: 102 milliárd eurós számla Ausztriának!

Az OMV által okozott klímakár: 102 milliárd eurós számla Ausztriának!

2025. november 4-én a Greenpeace aktivistái a bécsi parlament előtt egy tizenegy méter hosszú „klímanyugtát” tekertek ki. Ez az akció Valerie Huber színésznő és klímaaktivista jelenlétében történt. Ez jól szemlélteti az osztrák OMV energiavállalat kibocsátása által okozott hatalmas pénzügyi terheket. Az Ökonews szerint az OMV által az elmúlt tíz évben okozott éghajlati károk több mint 102 milliárd eurót tesznek ki. Ezek a költségek nem csak árat jelentenek a környezet számára, hanem terhet is jelentenek a társadalomnak, amely viseli az éghajlati válság következményeit.

A károk költségei változatosak: magukban foglalják a természeti katasztrófák következményeit, a tengerszint emelkedést, a szélsőséges időjárást, valamint az egészségre és a mezőgazdaságra gyakorolt ​​hatásokat. Az aggasztó, hogy a 2015-ös párizsi klímaegyezmény óta az OMV-nek több mint 30-szor akkora költségei merültek fel, mint Ausztria hozzájárulása a nemzetközi klímafinanszírozáshoz.

A Greenpeace követelései

A Greenpeace arra szólítja fel az osztrák szövetségi kormányt, hogy méltányosan adóztassa meg az olaj- és gáztársaságok nyereségét. A központi kérdés olyan nemzetközi törvények követelése, amelyek biztosítják az éghajlati károkért felelős személyek felelősségre vonását. Azzal érvelnek, hogy az éghajlattal kapcsolatos károk napjainkban 2300-ig is hosszú távú következményekkel járnak. A benyújtott „klímanyugta” azt bizonyítja, hogy a fosszilis vállalatok a klímaválság fő okozói, és a lakosságnak viselnie kell a következményeket.

Példaként említi a Greenpeace a gablitzi Bisic családot, akiknek a háza a 2024-es árvíz után megsérült. Anyagi káruk meghaladja a 24 000 eurót, ami tovább hangsúlyozza a felelős cégek felelősségét. A Greenpeace azt követeli, hogy az esetleges adókból származó bevételeket katasztrófaalapokba és klímavédelmi intézkedésekbe fordítsák. Ezenkívül a fosszilis vállalatok energiaválság-hozzájárulását úgynevezett „klímaválság-hozzájárulássá” kell bővíteni.

A klímaválság gazdasági hatásai

A klímaválságnak nemcsak ökológiai, hanem komoly gazdasági dimenziói is vannak. A taz jelentése szerint a gyors globális felmelegedés és a környezet pusztulása jelentős veszélyt jelent a világgazdaság minden szektorára nézve. A fedezeti alapkezelők továbbra is a megszokott stratégiájukra hagyatkoznak, míg a hosszú távú befektetők, mint például a nyugdíjalapok és az állami befektetési alapok, egyre inkább beépítik döntéseikbe a természettel és az éghajlattal kapcsolatos kockázatokat. Például a norvég szuverén befektetési alap portfóliójának 96%-át teszteli a természeti tőke kockázataira.

Különösen az alacsony jövedelmű országokban a szélsőséges időjárási események, mint például a 2022-ben Pakisztánban megfigyelt árvizek, mezőgazdasági károkhoz és emelkedő élelmiszerárakhoz vezetnek. De még a gazdagabb országokat sem kímélik meg ezek az ökológiai fenyegetések, amint azt az Egyesült Államokban tapasztalható szárazság és az európai mezőgazdaságra gyakorolt ​​hatás is mutatja. Sok pénzintézet egyre inkább felismeri annak szükségességét, hogy ezeket a természetes kockázatokat modelljébe integrálják.

következtetés

A Greenpeace szerint egyre sürgetőbbé válik a felelősségvállalás és a fosszilis energiák igazságos megadóztatása. A globális éghajlati fenyegetések nemcsak a környezetet teszik próbára, hanem minden ország gazdasági stabilitását is. A klímaválság hosszú távú kárai azonnali és szabályozott választ igényelnek nemzetközi jogszabályokon és felelős gazdasági döntéseken keresztül.