Harc a klímavédelemért: erőszakos tüntetések a COP30-on Brazíliában!

Harc a klímavédelemért: erőszakos tüntetések a COP30-on Brazíliában!

2025. november 12-én heves tiltakozások törtek ki az ENSZ 30. klímaváltozási konferenciáján (COP30) a brazíliai Belémben. A tüntetők ütőkkel és asztallábakkal léptek be a helyszínre, ami összecsapásokhoz vezetett a biztonsági erőkkel. Az egyik biztonsági őrt tolószékben vitték el, egy másik pedig a homlokán szenvedett vágást, miután egy dobverővel fejbe verték. A helyszínt ezután elbarikádozták asztalokkal, mielőtt a tüntetők visszavonultak.

Az ENSZ Klíma Világkonferenciája, amelyre november 10. és 21. között kerül sor, több mint 190 ország képviselőit vonzza, köztük állam- és kormányfőket, minisztereket, valamint a civil szervezetek, a tudomány és az üzleti élet képviselőit. Figyelemre méltó, hogy az USA nem képviselteti magát Donald Trump elnök vezetésével. Trump csökkentette az éghajlatváltozás elleni fellépést, és felmondta a 2026 januárjában hatályba lépő párizsi klímaegyezményt. Ez kérdéseket vet fel a jövőbeli együttműködéssel kapcsolatban, különösen a globális klímaválság fényében, amely 3,1 fokkal is megemelkedhet a hőmérsékleten, ha nem tesznek azonnali lépéseket.

A konferencia háttere

Belémet választották helyszínül, hogy kiemeljék az Amazonas esőerdőinek védelmét, de aggodalomra ad okot az infrastruktúra és a szegényebb országokból érkező résztvevők magas költségei. Ez a konferencia a nemzeti éghajlati célok és a nemzetközi éghajlat-finanszírozás megvitatására szolgál. Brazília 125 milliárd dolláros alapot is javasol a trópusi esőerdők védelmére.

Az éghajlat-változási világkonferenciák kulcsfontosságúak a globális felmelegedés korlátozását célzó intézkedések megvitatásához és azok finanszírozásához. A 2015-ös párizsi klímaegyezmény értelmében 197 országnak és az EU-nak kell megfogalmaznia nemzeti önkéntes kötelezettségvállalásait (NDC), és ötévente felül kell vizsgálnia. Az EU már megállapodott egy 2040-re kitűzött célról, amely az üvegházhatású gázok kibocsátásának 90%-os csökkentését írja elő 1990-hez képest. 2023-ban Németországnak 3,4%-kal, 649 millió tonna CO₂-egyenértékre sikerült csökkentenie kibocsátását.

Globális kibocsátások és kihívások

A globális CO₂-kibocsátás 2024-ben új csúcsot, 39,6 milliárd tonnát ért el, és a kibocsátás több mint 80%-áért a G20-országok felelősek. Továbbra is Kína a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó, ezt követi az USA, India, az EU és Oroszország. A tudósok egyre gyakrabban adnak hangot kétségeinek, hogy a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fok alá szorításának hosszú távú célja elérhető, mivel 2024-ben először 1,5 fokot meghaladó növekedést regisztráltak az iparosodás előtti szinthez képest.

A COP30 konferencia ismét rávilágított az éghajlatváltozás elleni küzdelem sürgős fellépésére, különös tekintettel a jelenlegi tiltakozásokra és politikai helyzetre. A brazíliai bennszülött szervezetek már bemutatták saját klímavédelmi terveiket az erdőirtás ellen. Ez azt mutatja, hogy mennyire fontos az éghajlatvédelem többrétegű és inkluzív megközelítése.