Fiatal elkövetők megcélzása: Hogyan támogatja az internet a szélsőségeket!

Fiatal elkövetők megcélzása: Hogyan támogatja az internet a szélsőségeket!

Az Europol egy közelmúltbeli jelentésében riasztó tendenciákat azonosított a terrorizmus területén. Különös figyelmet fordítanak a gyanúsítottak egyre fiatalabb korösszetételére. 2024-ben minden harmadik gyanúsított 20 év alatti volt, a legfiatalabb letartóztatott gyanúsított pedig mindössze 12 éves volt. Ez egy aggasztó tendenciára utal, amelyet tovább erősítenek a digitális platformok és az „online kultuszközösségek”. A vienna.at szerint ezek a közösségek kifejezetten szélsőséges ötletek terjesztésére és fiatalok toborzására használják az internetet.

Catherine De Bolle, az Europol vezetője kiemeli, hogy a terrorista csoportok különösen kiszolgáltatott embereket céloznak meg, köztük mentális egészségügyi problémákkal küzdő vagy társadalmi elszigeteltségben élő fiatalokat. Magnus Brunner belügyi uniós biztos ugyanakkor fokozott éberségre szólít fel a fiatalok radikalizálódásával kapcsolatban, amelyet olyan geopolitikai feszültségek táplálnak, mint a gázai háború és az ukrajnai konfliktus. Ezek a fejlemények azt mutatják, hogy a szélsőséges ideológiák jelentette veszély nem csak a fizikai helyeken jelentkezik, hanem egyre inkább a digitális terekben is.

Radikalizálódás a digitális korban

Az internet a radikalizálódás kulcsfontosságú médiumává vált. A szélsőséges szereplők a digitális kommunikáció segítségével új követőket szereznek és ideológiáikat terjesztik. Az online világ előnyei, így az anonimitás és a gyors információátadás különösen vonzóvá teszik a fiatalok számára. A [bpb] szerint (https://www.bpb.de/lernen/bewegtbild-und-politik-bildung/reflect-your-past/313941/online-radikalisierung-und-online-propagandierung/) a radikális tartalom gyakran finom és nehezen felismerhető szélsőségesnek. A sok terjesztett üzenet nem sejtett természete komoly kihívást jelent.

Emellett a 2024-es adatok azt mutatják, hogy az EU 14 tagállamában összesen 58 terrortámadást jegyeztek fel. A támadások közül 34 volt sikeres, a többi pedig meghiúsult vagy kudarcot vallott. Az ilyen cselekmények mögött álló szervezetek különféle médiaformátumokat használnak, beleértve a képeket, videókat és még zenét is, hogy megszólítsák az érzelmeket, és célzott ellenséges képeket hozzanak létre. Az olyan közösségi média platformokat, mint a Facebook, a YouTube és az Instagram, aktívan használják szélsőséges tartalmak terjesztésére, ami azt jelenti, hogy bármely médium hozzájárulhat a radikalizálódáshoz.

Az egyén szerepe

A radikalizálódás egyéni folyamat, amelyet számos tényező befolyásol. A szakértők hangsúlyozzák, hogy a tisztán virtuális radikalizálódás ritkán fordul elő. Ehelyett gyakran az online interakciók és az offline élmények kölcsönhatása teszi kiszolgáltatottá a fiatalokat. Ez a megállapítás rávilágít arra, hogy küzdeni kell a digitális világ hatásai ellen, és megfelelő megelőző intézkedéseket kell kidolgozni, akárcsak [spiegel.de](https://www.spiegel.de/ausland/terror-in-europa-tatverdaechtige- Werden-laut-europol-immer-juenger-a-2f40be8a-067c-17-cd-46cd-17cd kritikus kérdéseket.

A riasztó fejleményekre tekintettel az EU fokozott erőfeszítésekre szólít fel a fiatalok radikalizálódása elleni küzdelemben. A megelőző intézkedések, a pozitív online környezet előmozdítása és a szélsőséges propaganda kritikai vizsgálata kombinációja kulcsfontosságú lesz annak megelőzésében, hogy a fiatalok radikalizálódó ideológiák karmaiba kerüljenek.