Erdők a klímaváltozásban: kihívások és új perspektívák Ausztria számára

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

Erdő Bécsben: Az éghajlatváltozással kapcsolatos új eredmények kihívásokat és lehetőségeket mutatnak az osztrák erdők számára.

Wald in Wien: Neue Erkenntnisse zum Klimawandel zeigen Herausforderungen und Chancen für Österreichs Wälder.
Erdő Bécsben: Az éghajlatváltozással kapcsolatos új eredmények kihívásokat és lehetőségeket mutatnak az osztrák erdők számára.

Erdők a klímaváltozásban: kihívások és új perspektívák Ausztria számára

Az erdők központi szerepet játszanak az éghajlatvédelemben, és egyre inkább a társadalom fontos erőforrásaként ismerik el őket. Európában az elmúlt 30 évben 14 millió hektárral nőtt az erdőterület. Ezek az erdők alapvető szén-elnyelőként működnek, és jelentősen hozzájárulnak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez. Az éghajlatváltozás azonban jelentős kihívásokkal is jár, mint például az aszályos stressz, a kéregbogár-fertőzés és a széllökések, amelyek veszélyeztetik az erdők stabilitását és egészségét. Ez jelentett Vienna.at.

2025. október 4-én az erdészetről szóló beszélgetés is kiemelten fontos, hiszen a bécsi Természeti Erőforrás- és Élettudományi Egyetem (Boku) erdészeti képzése ünnepli fennállásának 150. évfordulóját. Ez idő alatt azokra a tudományos elvekre helyezték a hangsúlyt, amelyek lehetővé teszik az erdő ökológiai kihívásainak hatékony kezelését. Ausztria területének mintegy 50 százalékát erdők borítják, ami nemzetközi mércével mérve magas arány.

Gazdasági szempontok és a klímaváltozás okozta károk

Az erdőterület pozitív fejlődése ellenére az Osztrák Szövetségi Erdők (ÖBf) az elmúlt években jelentős gazdasági veszteségeket szenvedtek el a klímaváltozás miatt. 2024-ben a „klímaváltozási költségek” meghaladták a 49 millió eurót, ami a korábbi évek 35 millió eurós átlagához képest növekedést jelent. Ezek az anyagi terhek ellentétesek a megnövekedett erdőterülettel, mivel az aszály és a kártevők komoly problémákat okoznak, különösen az erősen koncentrált monokultúrákban, mint például a lucfenyő.

A lucfenyők arányát, amely jelenleg Ausztria erdőterületének 57 százalékát teszi ki, 2100-ra 37 százalékra kívánják csökkenteni az éghajlati változásokkal szembeni ellenálló képesség növelése érdekében. A cél a fafajok diverzifikálása a jövő kihívásainak jobb megbirkózása érdekében. Hasonló tendencia figyelhető meg Németországban is. Az új szövetségi erdőleltár azt mutatja, hogy a tűlevelű és lombos fákból álló vegyes erdők növekszik, és jelenleg az erdőterület 79 százalékát teszik ki. A vegyes erdők jobban ellenállnak a kártevőknek és a magasabb hőmérsékletnek. A német erdők azonban jelenleg óriási biomassza-veszteséget szenvednek a szárazság, a viharok és a bogarak által okozott fertőzések miatt, ami az erdőt egyre inkább szénforrássá, nem pedig szén-nyelővé változtatja, ahogy Cem Özdemir szövetségi mezőgazdasági miniszter fogalmazott. Ezekre a problémákra hívta fel a figyelmet a jelentés tagesschau.de felvette.

Alkalmazkodási stratégiák

A változatos és ellenálló erdők jelentősége vitathatatlan az éghajlatváltozás kihívásainak leküzdésében. A Szövetségi Természetvédelmi Ügynökség (BfN) támogatja az erdők fenntartható használatára és védelmére irányuló stratégiákat. Nagyon fontos tudományosan megalapozott ismeretek megszerzése és felhasználása az éghajlatváltozásról és annak az erdőkre gyakorolt ​​hatásairól. Az alulbecsült kihasználatlan erdők és a régi gazdasági erdők döntő szerepet játszanak szén-dioxid-elnyelőként, mivel a különböző gazdálkodási gyakorlatok jelentősen befolyásolják a szén-dioxid egyensúlyt. bfn.de.

A vegyes erdők támogatása és a felelős erdőgazdálkodás az erdészeti stratégia középpontjában áll. Jelenleg mintegy 500 demonstrációs területet tesztelnek Ausztriában, hogy meghatározzák a jövő legjobb faösszetételét. Ez a tudomány és az üzleti élet közötti csere elengedhetetlen ahhoz, hogy az erdők ellenálló és fenntartható jövővel rendelkezzenek.

Tavaly 174 diák kezdte meg erdészeti tanulmányait a Bokuban, míg közel 1000 hallgató iratkozik be erdővel kapcsolatos képzésekre. A nők aránya a hallgatók között jelenleg 35 százalék körül mozog, és folyamatosan növekszik. Ez a fejlemény azt mutatja, hogy növekszik az érdeklődés a fenntartható erdőgazdálkodás és a biodiverzitás megőrzése iránt.