Két kínai repülőgép-hordozó a Csendes-óceánon: új katonai fegyverkezési verseny?

Két kínai repülőgép-hordozó a Csendes-óceánon: új katonai fegyverkezési verseny?

A legújabb jelentések szerint Kína tengeri szerepvállalása a csendes-óceáni térségben növekszik. Így hatolt be a kínai repülőgép-hordozó Liaoning a múlt hétvégén belépett Japán Kizárólagos Gazdasági Övezetébe (EEZ), és ott gyakorlatokat végzett harci repülőgépekkel. Ugyanakkor a második repülőgép-hordozó, Shandong, amelyet az Okinotori csendes-óceáni atoll közelében észleltek, ahol ő és más hadihajók helikoptereket és vadászrepülőgépeket képeztek ki fel- és leszállási manőverekre.

A Amerikai és japán védelmi ügynökségek aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Kína katonai tevékenysége a csendes-óceáni térségben arra irányul, hogy kiszorítsa az amerikai hadsereget az úgynevezett „első szigetláncból”. Ez a lánc Japántól a Fülöp-szigetekig tart, és stratégiai jelentőséggel bír az Egyesült Államok katonai műveletei szempontjából a régióban. A Liaoning repülőgép-hordozó volt az első, amely áthaladt az Ogasawara-szigetek és Guam között húzódó „második szigetláncon”.

Kína haditengerészeti terjeszkedése

Kína sokat fektet haditengerészetébe. A Liaoning hazai másolatának tartott Shandong repülőgép-hordozó megépítése egy nagyobb terv része volt, amely legalább négy repülőgép-hordozóból álló flotta létrehozását célozza. Hangos Jelentés A Shandongot 2019 óta használják aktívan, míg a Liaoningot 2012-ben állították szolgálatba. A harmadik repülőgép-hordozó, a Fujian jelenleg építés alatt áll, és a tervek szerint 2025-ben készül el. A negyedik, valószínűleg atommeghajtású repülőgép-hordozóról is keringenek a találgatások.

A kínai haditengerészet bővítését kulcsfontosságúnak tartják a csendes-óceáni kereskedelmi útvonalak biztosításához és ellenőrzéséhez. Különös hangsúlyt kap a Tajvannal való újraegyesítés, amelyre Peking katonai eszközökkel is törekszik. Ezeket az ambíciókat tovább feszíti az Egyesült Államok Tajvannak nyújtott katonai támogatása.

Emelkedő katonai kiadások

Kína védelmi költségvetése az Egyesült Államok mögött a második legmagasabb a világon, és 7,2%-kal, összesen 215,5 milliárd euróra emelkedik 2024-ben. Ez Kína azon vágyát tükrözi, hogy bővítse katonai kapacitását, és komoly szereplője legyen a globális hatalmi játszmának. Elemzők arra számítanak, hogy a feszültség tovább nő a térségben, különösen a Kína-kritikus William Lai közelgő beiktatása miatt Tajvanon, ami tovább bonyolíthatja a helyzetet.

Kína különféle intézkedései a csendes-óceáni katonai jelenlétének megerősítésére azt mutatják, hogy az ország egyre inkább konfliktusra készül regionális vizein, ami jelentősen növeli a geopolitikai feszültséget a térségben.